Skip to main content

Full text of "BIT LET 01"

See other formats


S Z A M ITASTECH N I KAI M E L L E K LET - 1 9 84 MAJUS 



Megtdrt a jeg f 

BIT~LET-unk tort&neteben eloszor si- 
kerult olyan gondolatokat olomba 6n- 
tetni, amelyek felbirizgaltak a kedelye- 
ket. Legutobbi szamunk cimoldalan a 
szerkesztd - Angyalosi Laszlo - vilagga 
kurtolte Home-bukk cimen azon gondo- 
I at ait. amelyek kets6gbe vonjak az 
eg6sz szemelyi szamitogep-.,6rulet " 
6rtelmet, kulonos tekintettel arra, hogy 
a szemelyi szamitoge'pet ho/mi jatsza- 
dozason kivul semmire sem lehet hasz- 
nalni ! 

Nos a home-bukk tobbek kedelyet fel- 
borzolta. 

A/lando baratunk 6s munkatarsunk, 
Szekfu Andra* to/ fat is rag ad ott, hozza- 
szolasat alant kozdljuk - masok, pel- 
daul Tordk Turul m6r jeleztek hozza- 
szolasi szandekukat. Varjuk minden 
olvasonk v6lem6ny6t az ugyben ! 

Nem nyflt ki a bicska a zsebemben, a 
Bit-let mult havi vezerdfkkenek olvas- 
t6n, mint azt a szerkesztd velte vagy 
remelte.Sot jo, hogy vegre vataki meg- 
fogalmazta ezt a fajta elegedetlenseget 
es csalodottsagot. Biztos vagyok ben- 
ne, hogy sokan gondolkoznak hason- 

t6an az egesz duma a szemelyi sza- 

mitogepek hazi hasznalat£nak szeies 
iehetosegeirdl, iires reklamszoveg" - 
olvashatjuk. Egyotertek. De kerd^seim, 
fenntartasa.m '~,in%V. 

Az elsd ker i ol hallott, hoi olvasott 
a Szerkesztd a hazi hasznalat szeies 
Iehetosegeirdl? Gyanitom, hogy az 
angol.de meg inkabb az amerikai nep- 
szerusito szakirodalomban. Magyar 
szakember reszerol en meg ilyen nezet- 
tel nem talalkoztem. (Magyar gep- 
vasarlo laikus reszerol annal inkabb.) 
Angliaban, Amerikaban is tulzas, bloff, 
iires reklam a javaslatok nagy resze. 
De azert van koztuk sok, mely az ottani 
viszonyok kozott igenis realis. Peldaul 
az adoszamito program, mely (a mienk- 
t6l eltero addzasi rendszer miatt) ott 
| valosagos igenyt elegit ki. Nemcsak a 
, gazdagok igenyet, hanem szeies tarsa- 
dalmi retegeket. A szamitogepek ,,h£zi 
haszn£latanak" tag fogalma mdgdtt 
tehat mindig meg kell neznunk azokat 
a tarsadalmi (fejlettsegi) viszonyokat, 
amelyekre vonatkozik. Az ,, otthoni 
hasznalat" attol is fiigg, mi folyikegye'b- 
k6nt attban az ,,otthonban" ? Beszel- 
hetunk-e peldaul „az irdgep otthoni 
hasznalatarol"? Biztos, hogy nem min- 
denkinel, de azert az ertelmiseg jelen- 
tds reszenel megiscsak: igen. Ahol vi- 
szont ma> irogepre szukseg van. ott el- 
kel egy szdvegszerkesztd program is 
- lasd alabb. £s ha a mintegy tizezer kis- 
vallalkozasra. a magankisiparosokra 
es kereskeddkre gondolok - az 6 ott- 
honaikban bizony van (lehet) haszna 
a hazi szamitogepnek. 





gyar, kierlelt oktatoprogramok sokasa- 
gabol valogathatunk. Egyszer azonban 
el kellett kezdeni fejlesztesuket. . . 
Nem huznek viszont eles hatart a 
..praktikus" es a jatekos hasznalat koze. 
Az otthoni szamitogepezes lehet szen- 
vedely es hobby, es ebben semmi bajt 
sem latok. Ez is haszon, csak masfele. 
Ha gyujthetek belyeget es gyufacimket, 
ha tenyeszthetek galambot, kuglizha- 
tok vagy sakkozhatok. miert ne szamito- 
gepezhetnek ugyanigy? A hobbybol 
szamitogepet epitok kozott nagyon 
kevesen huznak ebbol anyagi vagy prak- 



tikus hasznot. Butykolesuk szepseget 
es ertelmet megsem vonnam ketsegbe. 
De butykolhetek szoftvert is. A gep- 
epites muszaki kultur^t terjeszt, a 
programozas egyfele gondolkodasi, sot 
talan viselkedesi kulturat is. Keves olyan 
fogialatossagrol tudok, mely a progra- 
mozashoz hasonloan egyidejOleg ne- 
velne aprolekos pontossagra 6s otle- 
tessegre, fantaziara. A programozas- 
ban egyszerre tanul az ember helyes- 
irast, nyelytant, fogalmazast (gondol- 
kodast) es stilust, megpedig ugy, hogy 
vegig nyilvanvalo mindegyiknek sziik- 
segessege es haszna is. Nem vagyok 
kulonosen boldog, amikor altalanos is- 
kolas fiaim rokonszenve egyre tobbszor 
partol a programozastol a kesz jatekok 
fele. De nem is tiltom nekik. Elgondol- 
kodom viszont a kiilonbozo jatekok igen 
eltero lelki tartalman. A Manic Miner 
pepecseld aprolekossaggal gyCijtogeto 
emberkeje rokonszenvesebb magatar- 
t^sra kondicional, mint a Penetrator , 
esztelenul lovoldozo pilotaja vagy az 
Invaders agyukezeldje, akinek minden 
kozeledo idegenben halalos ellenseget 
kell latnia. mert kulonben 6 pusztul el. 
Akkor mar inkabb kuszkodunk a Hobbit 
.,lnglish"-evel, ahol a fohosrol kozlik. 
hogy mindenki erdsebb nala, tehat 
keressen baratokat Remelem. hogy 
egyszer kaphatok lesznek szellemes 6s 
elmemozdito magyar jatekok is. Szerin- 
tem erre palyazatokat kellene kiirni, 
peldaul akar a Bit-letben is, espedig 
komoly dtjakkal. Egy jo jatekot megirni 
ugyanis farads^g, es nines hazai prog- 
rampiacunk, amely kifizetddov^ tenne 
,,Ja. es ne szamitogeppel irjak a levelet. 
mert az altalaban hem tud ekezetet " 
- szolit fel bennunket a Szerkeszto. 
Kisse furcsa szavak egy szamitastech- 
nikai melleklet hasabjain. Miert is nem 
tud ekezetet a gep? A hazai szemelyi 6s 
hazi szamitogepes kulturanak harom 
Achilles-sarka van: a lemezes tarolok. 
a nyomtatok es a billentyuzetek. Mint 
koztudott, a tarolok 6s a nyomtatok a 



Az oktatdprogramok ugyeben egyszeru 
lemaredasrol van szo. Sajnos, igaza van 
a Bit-let vezercikkenek abban, hogy 
evekbe, evtizedekbe telhet. mig egy 
ilyen szuk nyelvteriileten, mint a ma- 



BELULROL 



^) Hiroldal az elsd magyar hordozhaio mikrog^p fenykepevel 

© Val/ato - egy vallatas. amelyen az inkvizitorokon kfvul a szamftbgep konstrukt(5re 
. is rSszt vehetett - kfnpadon az Aircomp 16 - atlagosztalyzata 3.8 - \6 

© Vallato hozzAszdlas - a Hiradastechnika Szovetkezet rnegszolal - a szerkeszt<5;>eg 
nem kommental 

© Onvddelem - Lukacs J6zsef vedi az Aircomp BASIC-et 

^ Logo LOGO - reg6ta keressuk az alkalmat e bugyuta szdvicc elsutesere - 

legutbbbi CSM LOGO listank hemzsegett a hibaktdl. fgy I6gunk egy hibaigazitassal 

^ Programajdn/at - hogy csinaljunk kataldgust - segi'tsegnyujtas egy program 
megirasahoz 

@ Sorvezetd - hogy megy. mi megy. merre megy a HT-1080Z-ben? 
Ujabb hozzaszolSsok Balogh Gyorgyi fras^hoz 

(ft Posts - Egy diak kerdezi. hetvegen mi^rt nem lehet programozni? 

@ GSpnyerd Arthur kiraly es udvan matematikusa egy jelfrissftfit ki'nal megnyeresre 



SZAMITASTfCHNIKAl ME UE.KIET- 1 914 M 4„US 



nalunk gazdagabb orszagokban is gon- 
dot okoznak a magan-szamitogepesek- 
nek, mivel ott sem olcsok. Nalunk ki- 
sebbek a jovedelmek. a tartozekokat 
viszont szinte biintetovam dragi'tja. az 
olio a jovedelmek es a kiadasok kdzott 
tehat joval szelesebb. mint amott. Ra- 
adasul a mi gepeinknek is angol billen- 
tyuzete van, es nyomtatoink betukesz- 
lete is angol. jo esetben sved. A tarolok 
es nyomtatok hianya, az idegen betu- 
keszlet a gepeken es a nyomtatdkon 
egyiittesen fekezik es gatoljak a hazi 
szamitastechnika egyik legfontosabb 
lehetosegenek hazai bevezeteset. A szo- 
vegszerkesztesre gondolok. 
Mit tud egy szovegszerkesztd (word 
processor) programmal felszerelt sza- 
mitdgep? A billentyuzettel leirt szoveg 
megjelenik a kepernyon - akar progra- 
mozaskor. Az osszes javitasokat. at- 
fogalmazasokat a kepernyon vegezhet- 
jiik. A kesz szoveget a nyomtato irja ki, 
a lemezen pedig tarolhato es onnan 
barmikor visszahivhato, modosithato, 
ujrairhato. Ha peldaul be kell szurnom 
egy uj szovegreszt valahova, megtehe- 
tem. A javitott szoveget pedig a nyom- 
tato ujra kiirja. Megszunik a piszkozat 
fogalma. minden fogalmazvanyunk 
nyomdakesz tisztazatban kerul ki ,.tol- 
lunk" alol. Sok hazai szoftvergyiijto- 
ne! lattam a Spectrum Tasword Two 
nevu kituno szovegszerkesztd program- 
jat. mely mindezt tudja. Egyikuk sem 
hasznalta semmire. Ertheto: a Spect- 
rum gumibillentyui hosszabb gepelesre 
alkalmatlanok, betukeszlete pedig a 
magyar nyelv ekezetes betuit nem tar- 
talmazza. Es ha nines harang.'a kiraly- 
nak sem harangozunk: legtobbjiiknek 
nyomtatoja sem volt. 
A mikroszamitogepek otthoni haszna- 
latanak tovabbi igen fontos (es a jovo- 
ben garantaltan egyre fontosabba va- 
lo!) teriilete a kapcsolat telefonvonala- 
kon at a nagy szamitogepes adatban- 
kokkal. A nalunk elobbre tarto kulfoldi 
orszagokban. az USA-ban. Angliaban, 
de mar Nyugat-Nemetorszagban is ki- 
fulladoban van az otthoni gephasznalat 
elso nagy lendiilete. De ott szinte ido- 
zitve. hogy tovabblenditse a szekeret, 
bontakoznak ki a programnyelvek ta- 
nulasan es a jatekon tulmutato, nagy 
lehetosegek. a szovegszerkesztes es az 
adatbankok hasznalata. Az adatbank 
kifejezest tessek a leheto legtagabban 
erteni: nemcsak adatokrol van szo, 
hanem gyakorlatilag minden olyan in- 
formaciorol. ami irott formaban tarol- 
hato. Igy lehi'vhatok a teletexthez (na- 
lunk: kepujsag) hasonlo hirek, csak 
eppen sokkal tobbfele; egesz lexiko- 
nok. bibliografiak allnak rendelkezesre 
naprakeszen. ujsagokbol, folyoiratok- 
bol keszult adatbank-kiadas : a leheto- 
segek szama szinte hatartalan. De ez 
mar a jelen. nem a jovo. ..The Complete 



Handbook of Personal Computer Com- 
munications" cimu konyveben egy 
Alfred Glossbrenner nevu szakerto 325 
oldalon sorolja fel a mar letezo leheto- 
segeket es a gyakorlati tudnivaldkat. 
Mint hangsulyozza. az IBM PC-tol a 
ZX81-ig(!) minden szemelyi szamito- 
gep alkalmassa teheto az adatbankok- 
kal tortend on-line kommunikaciora. 
Joggal vetheti szememre barki, hogy 
megint nem a magyar jelenrol beszelek. 
Eleg csak telefonvonalaink siralmas 
allapotara gondolni. hogy elmenjen a 
kedviink az on-( Hungarian)-line kom- 
munikaciotol. Ennek ellenere kitartok 
velemenyem mellett: attdl. hogy a 
kutya NEM ugat, a karavan meg halad. 
Legfeljebb az eb egyre jobban lemarad 
a karavantol.. Tehat kedvezotleh ko- 
rulmenyek ide vagy oda. a megteheto 
lepeseket mindenkeppen meg kellene 
tenniink. Milyen lepesre gondolok? 
Ha a hazi szamitogep-hasznalatot ki 
akarjuk emelni abbol a megrekedesbol. 
mely egyebkent szuksegszeruen beko- 
vetkezik (sot a Bit-let vezercikke sze- 
rint mar be is kovetkezett). nehany 
nagyon egyszeru es praktikus iigyben 
..a hona ala kell nyulni". Csak peldakep- 
pen konkret otletek: 

• Kifejleszteni egy olcso magyar billen- 
tyuzetet es hozzaf erhetove tenni a sza- 
mitogepet 6pit6 amatoroknek. Meg- 
oldani ennek illeszteset a legelterjed- 
tebb kisgepekhez (ZX81. Spectrum. 
Commodore 64). 

• A vamgyakorlat tovabbi modositasa 
olyan iranyban. hogy ne gatolja a hazi 
szamitastechnika komolyabb iranyait. 
azaz segitse elo a nyomtatok es lemezes 
tarolok bearamlasat. 

• Hazai, magyar betukeszletes. olcso 
nyomtato gyartasanak tamogatasa. 
Tudtommal folyt ilyen fejlesztes. 

• DE: ennek talan legjobb utja egy 
margaretakerekes vil/amos irogep licen- 
ces gyartasa lenne. Az ilyen gepek 
nyomtatonak kisse lassuak. de igen 
egyszeruen illeszthetok. 

• A postaval egyiittmukbdve kifejlesz- 
teni egy hazai gyartasu. olcso, amator 
celu modem-et (a szamitogepet a tele- 
fonvonalra kapesolo egyseg). Ezzel 
megnyilna az ut az egyszerubb adat- 
bankokhoz. 

Osszefoglalva az eddigieket, ugy ve- 
lem, hogy a hazi szamitogeptechnika 
akkor kap uj lendiiletet. ha eddigi fon- 
tos eredmenyei (programozasi es elemi 
gepkultura stb.) ut^n tovabb tud lepni 
az intelligensebb jatekok, az oktato- 
programok. a szovegszerkesztes es az 
adatbank-kommunikacio iranyaba. Jo 
lenne azonban, ha ennek lehetoseget es 
hasznat idoben (azaz tegnap...) fel- 
ismernek az illetekesek. es megfelelo 
tamogatasban reszesitenek a meglevo, 
ilyen iranyu allampolgari ontevekeny- 
seget. Szekfii Andras 



• bit: egy xettes sz4mrendszerbeli helyi6rt6k (0 vagy 1) 

• byte (b4jt) : 8 bitb<5l 5H6 mem6ria ..egyseg" 

• interface (interfejsz) : mas gepekhez vagy penfenakhoz va!6 kapcsol6d4si Iehet6seg 

• hardware (hardver): a gep mGszaki-fizikai ..teste" 

• membria: adatok es programok tarolas^ra szolgald egys6g 

• mikroprocesszor (CHIP): a mikrog^p ..lelke". a g6p mflkodeset vez6r!6 mtegralt iramkor 

• periferia: a g6phez csatlakoztathat6 megjelenit<3. tarol6 6s adatbeviteli eszkozok 

• program: fefadat vegrehajtasara osszeallftott utasft^ssorozat 

• RAM (angol betusz6): a g6pet hasznal6 szamara teljesen hozzaferhet<5 (felulfrhat6 es kiolvashat6) 
memOnaterulet 

• ROM (ango! betuszo): csak kiolvashat6 mem6riaterulet. amely a gep programozhat6sagat biztosit6 
..tudasanyagot" tarta'mazza 

• software (szoftver): mindaz. ami a gepbe ..beleirhat6" 






A Trillian nevu kaliforniai szofverhaz ..uvege- 
zest" vallalt az IBM PC-ken (PC. PCjr. PC 
XT) a Visuall nevu szoftvertermekevel. Ez a 
100 dollaros alkalmazasi program kenyel- 
messe teszi max. 48 ablak definialasat adott 
alkalmaz^sok szamara. 
Az Inkwell System nevu m£sik kaliforniai 
vallalat Flexidraw neven fejlesztett ki olyan 
grafikus programot, amely tenyceruza alkal- 
maz^s^val a Commodore 64 k6perny6jen 
szabadkezi rajzok k^szfteset teszi Iehet6v6. 
A 150 dollaros ar lehetfiv^ teszi a tervez<5- 
mernokok sz^m^ra. hogy olcs6n haszn£lhas- 
sanak szamitogepet munkajukhoz. 




A sakkozb mikrogepek egyre okosabbak 
lesznek. egyre tokeletesednek. Mig a vil^g 
legnagyobb sakkozoinak tudasa mintegy 
ketezerhetszaz ugynevezett EI6-pont korul 
van. a legjobb sakkozb mikr6k mar kozelfte- 
nek a hetezer £l6-ponthoz. Szakemberek 
megitelese szennt ez a sz^m a kovetkez6 
6vekben tovabb n6. 




Jap2n kutatok lezerfennyel mukod6 elekt- 
ronikus elemet. tranzisztort fejlesztettek ki. 
Az uj epit6elem f^nyjeleket kepes tarolni, 
er6sfteni 6s meghat^rozott iranyba kibocsa- 
tani. Az elkepzelesek szerint a lezerfeny tran- 
zisztor epi't6eleme lehet az uvegsz£l k^beles 
osszekotteteseknek es vegs6 soron alapja 
lehet a jovo" optikai szuperszamft6gepenek . . 




A hordozhat6 mikrogepek sz^m^nak roha- 
mos emelkedesevel egyre tobben hasznaljak 
gepuket utazasaik soran a repul6gepek fedel- 
zeten. Ugyanakkor tobb esetben tapasztaltak. 
hogy a gepen haszn^lt PC-k zavarjak a repulS 
navigaci6jat. Az esetleges balesetek elkeru- 
l^se erdekeben lehetseges. hogy a jovfiben 
a l^gitarsasagok kenytelenek lesznek meg- 
tiltani a mikr6k repules kozbeni haszn£latat. 



SZAMITASTECHNIKA! MEtUKlET 1 9 84 MAJUS 




• Az informaci6tarol6 integralt aramkori egy- 
segek fejleszt6s6ben nines megallas. A ko- 
zelmultban m6g a 16 K-s (16-szor 1024 bit) 
RAM-tar is ujdonsagnak sz6mftott. Az6ta 
megszuletett a 64 es a 256 K-s tarol6 chip is. | 
A legujabb eredm6ny: a mult 6v v6g6n az I 
amerikai IBM szamit6g6pgy6rt6 vilagc6g be- ' 
lelentette 512 K-s RAM-mem6ri6j6t. 

• A szem6lyi sz3mit6g6pek sz6m6nak nove- 
ked6s6vel egyidSben egyre szaporodnak az 
okos kis g6pek haszn6lat6val megismerteto" 
foglalkoz6sok, tanfolyamok az orsz6g mu- 
vel6d6si h6zaiban. Mikrotanfolyamok foly- 
nak a f<5v6ros egy sor intezm^nyen kfvul 
p6ldaul a g6doil<5i. a veszpr6mi, a szolnoki 
muvel6desi h£zakban is. 

• Egyre terjed a sz6mft6g6p meztfgazdasagi 
alkalmazcisa. P6ld6ul a keceli Sz<5l<5furt Szak- 
szovetkezetben k6lts6gsz6mftasokhoz. a Kis- 
kunhalasi Allami Gazdas6gban a bortermel6s 
6nkolts6gsz6mi't6s3hoz haszn6lnak sz6mft6- 
g6peket. 

• Gy6r megyeben att6rtek a lakoss6gi ad6- 
zas szam(t6g6pes feldolgozas6ra. A mult 6v 
folyam^n mar tobb mint szazezer adat kerult 
a Tan6csi Koltsegvetesi Elsz£mol6 Hivatal 
TPA szamftog6p6re. 



Szupertarolok 
a keleti latohataron 



Az ez 6vben San Francisc6ban megtartott 
nemzetkozi elektronikai konferenci6n n6gy 
japan kutat6intezet munkata>sai kiserleti 
1 megabites RAM IC-ket ismertettek. 
A Fairchild mernoke 4 megabites chipeket 
helyezett kil6tasba. 

Az NTT. Hitachi. NEC es Toshiba 1 megabites 
,.morzsai"-nak eleresi ideje 90 nanoszekun- 
dum, hibajavftasi k6pess6ggel. A kiserleti 
eredmenyekt<5l a sorozatgyart6s - termesze- 
tesen - meg evekre van. 
Ugyanezen a konferencicin az NS es a Texas 
Instruments egyetlen chipben megval6sitott 
1200-as modemeket mutatott be, amelyek 
megfelelnek a Bell 202. 212 szabvanyoknak. 




Az uvegszal k^beles f6nytcivk6zl6s bevezet6- 
senek egyik gondja az uvegsz^lak beszerz6- 
senek nenezsege. illetve a magas Sr. Szukse- 
ges tehat a gyartasi egyuttmukodes mielflbbi 
letrehozasa a szocialista orsz6gok kozott. 
J6 hir. hogy m6r a Szovjetuni6ban 6s Len- 
gyelorszagban megkezd<5dott az iivegszal- 
gyartas. 




Megjelent az els<5 ma- 
gyar gyartmanyu. hor- 
dozhat6. professzion6lis 
szemelyi sz6mft6g6p! 
A TRANSMIC 8 8 bites 
processzoron alapul. 
644 kbyte-os operativ 
tarral. beepftett kett6s 
floppyval, fekete-feher 
keperny6vel rendelke- 
zik, forgalmazza a 
SZAMALK. 




Az IBM bejelenteseivel ebren tartja a mikro- 
szamit6gep-piacot. A Byte-ban olvastunk 
az IBM pC hordozhato valtozatar6l. a PPC- 
r6T (Portable Personal Computer). Ez a sza- 
mitbgep 256 kbyte operativ tarb6l es egy 
Iemezmeghajt6 egys6gb<5l aTl kb, 2800 
dollarert. A m£sodik lemezmeghajtb 425 
doll6rba kerul. 

A PPC 6t bGvi'tesi Iehet<5s6ggel rendelkezik 
a sornyomtat6 6s a kommunikaci6s csatoldk 
reszere. Az alapg6p tartalmaz egy 9 inches 
grafikus monitort 6s szfnes keperny<5s csato- 
lasi lehet<5seget. 

A PPC merete 20x17x8 inch, sulya 30 font. 
A g6p alkalmas az IBM PC programjainak 
futtatasara. kiv6ve az MS-DOS 1.1. alatt 
k6szulteket 6s azokat, amelyek fekete-feh6r 
monitort hasznalnak. 

Az IBM masik bejelent6se a maximum 64 
IBM PC-t. PPC-t. PC XT-t 6s PCjr-t ossze- 
kapcsol6 helyi haltizat. 
A helyi h6l6zatban szerepl6 minden mikro- 
g6p ig6nyel egy 92 doll6ros ..klaszter" prog- 
ramot. k6belt 6s csatoldkartyat. A PC. PPC. 
PC XT egy 375 dollaros ..klaszter" adapter- 
kartyat ig6nyel. A PCjr kulonleges eset. 
extra illeszt6st jelent. 

A 9 lab hosszu (274 cm) csatlakoz6 k6bel a f6 
klaszterkabelhez illeszthet6. amely 3280 lab 
hosszu (kb. 1000 m) lehet. 
Az IBM nem jelentette be. de \6\ 6rtesult kd- 
rok szerint egy tobb felhasznalos mikro- 
sz6mft6g6pet fejleszt. Intel 80186 chipre 
(az Intel 80286 chio gyartasi probl6mai miatt 
valtottak a fejlesztfik). A hirrel egyutt sziv^r- 
gott ki. hogy a fe)leszt<5k asztal^n van a 
..Glass" (uveg) nevu operacibs rendszer. 
amely ,.eg6r" 6s ..ablakok" haszn6lat£val 
egyutt Iehet<5v6 teszi nagyobb alkalmaz6si 
programok f uttatas^t. Ez a szoftver term6k 
kozvetlen versenyt6rsa a Micro Soft Win- 
dows-6nak 6s a Visicorp Visi On-j6nak. 



Szamitog6p gondoskodik n6h^ny nyugat- 
n6metorsz^gi sutod6ben arr6l. hogy finom 6s 
ropog6s kenyerek. p6ksutem6nyek kerulje- 
nek ki a kemenc6kb6l. A SIEMENS c6g leg- 
ujabb programcsomagja segits6g6vel sz6- 
mitog6p vez6rh a receptek osszeall(t^s6t. a 
t6sztak6szft6st. a dagaszt6st es a kemenc6k 
mukod6s6t. 




Egyre tobb biztonsagi 6s kenyelmi funkciot 
I6tnak el a szem6lyaut6kba szerelt mikro- 
szami't6g6pek. A legujabb tipusokban a 
sz6mftdg6p ugyel a sebess6gre, az uzem- 
anyagra. a kovet6si t6vols6gra. az uttest 
sikoss6g^t6l fugg6 6vatos vezet6sre. a f6ny- 
sz6r6k szuks6ges tomp(tas6ra. vesz6lyes ka- 
nyarokban a kocsi biztons6gos d6l6sszog6re 
6s meg sz£mos dologra. melyek ndvelik a 
vezet<5 komfort6rz6s6t 6s biztonscig6t. 




i <D 



A Binary Star Inc. nevu. egyesult 6llamokbeli 
vailalat bejelentette. hogy rovidesen piacra 
dobja a normal szfnes 6s fekete-feh6r k6p- 
erny6khoz hasonl6 m6retu 6s 5ru lapos k6p- 
erny6j6t. Az uj eszkdz t£vlatokat nyit az ele- 
g6nsabb hordozhatb mikrog6peknek, hiszen 
konnyebb 6s kisebb m6retu a hagyom6nyos 
megjelenit6kn6l. 



SZAMlTASTf CHNIKJU MdlHKl 19 8 4 MAJUS 



Egy olyan g£p vallatasat tdztuk napirendre, amelybol nehany szaz darab van mindossze az orszagban, megis komoly jelento- 
sege van a hazai szam'itastechnikaban. Magyar Apple-nek is szoktak hfvni, utalva ezzel ama vilSghlrG ggpcsoda es az AIRCOMP 
szuletese kozti hasonlosagra. Mindkettot fiatal ,,sracok" hoztak ossze egy ,,sufniban" berendezett mGhelyecskdben, s ra- 
adasul mindketto tartalmaz egy sor olyan kreatfv ujftast, ami csak ,,kamaszkoru" zseniknek juthat eszebe, akiket nem kotnek 
meg konvencibk, hagyomanyok. Az AIRCOMP feltehetoleg jobb sorsra erdemes konstrukci6, mint ami lett belole. A Lukacs 
testve>ek - ok azok a bizonyos ,,kamasz" konstruktordk - vegul is a BOSCOOP cegnel leltek „mened6ket", tamogat^st. Csak- 
hogy a BOSCOOP nem rendelkezett, s egyelore nem is rendelkezik olyan igazi hatterrel es tok^vel, hogy az AIRCOMP-ot 
komolyabb szeriaban gyarthatna. Az eddig eladott szazegynehany gepen kfvul tobb tlzes nagysagrendG barkacsolt peldany 
is van az orszagban belole. Legfeljebb a neve egy kicsit mas, nem AIRCOMP, hanem HOMELAB. (Home = otthon. Lab = Labo- 
ratdrium.) A HCC klub, azaz az amator szamitogep-epltok klubja orszagot atfog6 halozat^nak tagjai ugyanis ezt a glpet epi- 
tettek, epitik szerte az orszagban. 

VallatSsunkon kihasznalva a lehetdseget, meghivottkent reszt vett a konstruktor Lukacs Jozsef - testvere, Endre .Jgazoltan" 
volt tavol, katona valamint a gyarto PERSONAL Agroelektronikai GT. elnoke. Cseres Pal, es szamitSstechnikai fejleszto 
merndke, Diebel Dietrich. 



SZAMITASTECHNIKAI ME Llf KLET - 19 8 4 MAJUS 



M5« 



Kinpadon az AIRCOMP 16 



GYARI ADATOK: 

Ar: alapg6p 19 900 - 
tapegyseg 7100- 
Mem6riaegys6g : 16 kbyte RAM 
CsatlakozSsi lehetdsggek: tv-keszulek 
(fekete-feh6r). magnetofon. monitor 
Suly: alapg6p: 0,9 kg. t3pegys6g 1.2 kg 
M6ret: gep: 31x21x5 cm - tapegyseg 1 2x 
1 4x5 cm 

KfNRENDSZER: 

Kicsit kinban voltunk. amikor a Vallatasra 
egybegyult inkvizi'torainkkal megbesz6ltuk az 
osztalyoz£si alapelveket 6s a kfnrendszert. 
Kiderult ugyanis. hogy a jelen levflk fele az 
AIRCOMP 16 feh6r szinu muanyag dobozban 
forgalomba hozott - baratilag szappanosdo- 
boznak keresztelt - elso sz6n£t ismeri. mfg a 
tobbiek a m£sodik. fekete dobozban vilagot 
l£tott sz6riat. Raadasul az is kiderult a be- 
sz6lget6sb<5l. hogy a k6t szeria min6sege 
kozt 6n3si a kulonbs6g bizonyos kmokban. 
Hosszas vita utan ugy dontottunk, hogy en- 
nek ellen6re egyutt 6rt6keljuk a kett<5nek nem 
mondhat6. de egynek sem eg6szen elfogad- 
hat6 g6pet. Erre els<5sorban az jogositott fdl 
bennunket. hogy a gya>t6 6s forgalmaz6. a 
PERSONAL Agroelektronikai GT. illetve a 
BOSCOOP sem 6rezte szuks6gesnek. hogy 
ba>milyen megkulonboztetS jelz6ssel - betu- 
vel vagy perjellel es sz£mmal - v6lassza el 
egymastol a k6t sz^ri^t. Ilymodon az 6ttag- 
oszt^lyzatok egybemoss^k a k6t sz6ria nfv6- 
kulonbs6g6t. Ezt azzal kfv£njuk enyhfteni, 
hogy az egyes kinok kifejtes6n6l jelezzuk. ha 
komolyabb elt6r6s van a k6t szeriat osztalyo- 
z6k jegyei kozt. 

1. kin: ar 

Kulfoldi g6pekn6l a ,.ha- 
zai vagy a kinti" dilem- 
maja szokasos nagy k6r- 
d6jel. Hazai gyartmanyu 
gepet Vallat6nkban mci- 
sodszor vizsgaJtunk. 
Mint a HT-n6l, itt is az 
volt a nagy kerdesunk. hogy mihez k6pest? 
Egyik inkvizftcrunk tr6f3san azt mondta erre. 
hogy a ..vased6nyhez kepest". Val6jaban 
inkvizftoraink ugy 6rezt6k, hogy ez az £r in- 
dul£skor forradalmian alacsony volt, ma m£r 
j6 lenne. ha nem lenne. vagyis. hogy keve- 
sebb lenne. A gy£rt6 jelen lev<5 k6pvisel<5je 
..megnyugtatott" bennunket. hogy 6rvalto- 
zas nem varhato. Azt is 6szint6n elmondtak, 
hogy kisebb t<5kes h£nyaddal el6 tudnak mili- 
tant a gepet, de ez nemhogy kolts6gcsokken- 
test nem eredm6nyezne, hanem ellenkezGleg. 
a rubelimport noveln6 a fogyasztoi arat. 
Kozuleti vasa>l6kat k6pvisel<5 inkvizftoraink 
kifejezetten olcsonak talalt^k a g6pet. s cin- 
kos kacsintassal nyugtazt£k a gya>tonak azt 
az 6tlet6t. hogy a g6pet ke>t darabban. k6t 
szSmlara lehet megvSs^rolni. fgy ugyanis. 
hogy egyik tetel sem haladja meg a huszezer 
forintot. b£rmelyik c6g megveheti a g6pet 
an6lkul, hogy 6H6eszkoz-vasa>ISst kellene 
kbnyvelnie. Szellemes megold£s. amely csak 
egy magyar gya>t6nak juthat esz6be. aki 
]6\ ismeri az itthoni szabcilyz6kat. rendelete- 
ket. I6v6n maga is azok kozt kell hogy a leg- 
jobb eredm6nyeket produkalja. 





2. kin : periferiak 

c .. A k6t sz6ls<5seg ebben 

a kinban az el6gtelen 6s 
a ]6 volt. Meglehet<5sen 
nagy kulonbseg. EI6bbi 
indoka rendkivul egy- 
szeru; jelen pillanatban 
a g6phez az egvilagon 
semmilyen plusz perif6ria sines, a forgalom- 
ban Iev6k kozt sem tal^lunk olyat, amely egy- 
szeru csatlakoztatassal mukodtethet6 lenne. 
A n^gyest ad6 inkvizftor viszont mint fel- 
haszn^l6 ugy 6rzi, hogy neki a magnetofonos 
tcirolon e"s a tv-n kfvul m^sra nines 6s nem is 
lenne szuks^ge. 0 tudja! A t^nyszeru taje- 
koztata"s megkfv^nja. hogy azt is lefrjuk, e k6t 
fenti - a tobbs6g ^Ital alapnak es nem peri- 
f^nanak tekintett - megjelenlt6n. illetve 
taro!6n kivul monitort is csatlakoztathatunk 
a g^phez. Egyik inkvizftorunk azzal indokolta 
az Sltala adott h^rmast. hogy: ..me'g nincse- 
nek sorozatban gy^rtott mterface-ek 6s peri- 
feriak. a jegy egyben a bizakod£st is kifejezi". 
A gyart6 kepvisel6je val6ban adott n6mi 
alapot a bizakodasra, mert ig6rete szerint 
nemsoka"ra kaphat6 lesz az Aircomphoz 
soros 6s p6rhuzamos interface*. el6k6szulet- 
ben van ana!6g digital atalak(t6 # . 6s k6talla- 
potu jeleket fogad6 6s kibocsat6 egys6g. 

3. kin: k6pernyokezeles 
Amint az ^tlagosztalyzat 
is mutatja, ezzel I6nye- 
g6ben mindenki el6ge- 
dett. A siker els6sorban 
a nagyfelbontasu grafi- 
kanak* (320x200 pont) 
koszonhet6. J6 lehetS- 

s6get nyujt a programoz6nak m6g az is. hogy 
a k6perny6 tetsz6s szerinti aranyban feloszt- 
hato grnfikus es szoveges teruletre. Hianyzik 
a TAB*, a PRINT AT* - bar mint ez a konst- 
rukt6r Luk6cs J6zsef i'r£scib6l kiderul. szub- 
rutink6nt elerhetfi. N6h6nyan a szfneket is 
hi^nyolj6k. ba> erre konnyu szivvel mond- 
hatjuk azt. hogy ..no de k6rem. ennyi6rt?" 
Hasonl6k6ppen konnyu szivvel elsiklunk a 
nagyfelbontasu grafika Iassus6ga folott. M6r 
az is nagy sz6. hogy egyaltal^n van! 

4. kin : hang 

Az Aircomp azon kev6s 
| gepek koz6 tartozik. 
amelyeknel ketf6le hang- 
r6l kell besz6lni. Mind- 
kett6t ugyanaz a hang- 
generator* bocsatja ki, 
de m£s a funkcioja. s 
mas az el6rhet<5s6ge. Az egyik az ugynevezett 
,.seg6dhang". Ez minden billentyu megnyo- 
m^sakor megsz6lal. mintegy hangban igazolja 
vissza. hogy a g6p elfogadta a billentyu jelet. 
Ez roppant elflnyos 6s szuks6ges seg(ts6g a 
programozaskor, haszn^latkor. Hiszen az 
ilyen 6rint6f6li£s tasztatura hangseg(ts6g n6l- 
kul olyan, mint a vak koldus bot n6lkul. R^- 
ad£sul az Aircomp tervez^i m6g arra is figye- 
lemmel voltak, hogy a SHIFT* billentyu egy- 
ideju haszn^latakor magasabb hangot hall- 
junk, mint ugyanannak a billentyunek SHIFT 
n6lkuli hasznilatakor. (Azt m^r csak a ..lelki 
csipk6vel" rendelkez6k tudj6k igaz^n 6rt6- 
kelni. hogy k6tf6le SHIFT k6tf6le hangmagas- 
s^g-v^ltozast von maga ut£n!) Ez a hang 




m 





S l k M ITISTf C H N I K A I ME LLEMLil • ISB4 MAJUS 



egy6rtelmu heur6kat valtott ki mkvizi'toraink- 
b6l. A masik. az ..igazi" hang. az. amely 
BASIC programozassal elerheto" 6s ..muzsi- 
kalasra" ingerli a szami't6g6pet. mar kevesebb 
hivet szerzett Aircompos korbkben. Neh6z- 
kes, ha megsz61al, felfuggeszti a k6pcrny<5- 
kezel6st. n6hanyan szivesen latnanak egy 
kulon hangszorbkimenetet is. 0szmt6n sz6l- 
va lapunk meg6rti azt a gondolatmenetet. 
amely a gyart6t6l szarmazik. s amely roviden 
ugy foglalhat6 ossze: ennek a g6pnek volta- 
k6ppen m6g ennyi hang is sok! A hang 
valoban nem tartozik az alapkovetelm6nyek 
koz6. jelzi ezt a szuk frekvenciatartomany* is. 
amely szint6n nem tetszett egynemely inkvi- 
zftorunknak. 

S. kin : kazettas tarolas 
megbizhatds^ga 

Ez az els6 olyan kin a 
1 4-b<5l, amelyn6i ko- 
" moly elter6st mutat a r6- 
gi ..szappandobozt" 6r- 
t6kel<5k 6s fekete valto- 
zatot ismer<3k 6s oszta- 
lyozok v6lem6nye. £rde- 
kess6gk6nt kulon is atlagoltuk a k6t kateg6- 
riat. Nos a r6gi g6p mindossze 2.8-et, az uj 
4.2-et 6rt el inkvizftorainknal. Mondhatnank, 
kottazni lehet a kulonbs6get. Az az 6rdekes, 
hogy a kulonbs6g mogott semmif6le konst- 
rukci(3s valtoztatas sines. Mindossze nagyobb 
gyartasi tapasztalat 6s jobb hangolas. £rde- 
kess6ge a dolognak. hogy Lukacs J6zsef 6s 
Endre nem bonyolftotta tul a magnokivalasz- 
tast. Bementek az els6 Keravillba 6s meg- 
k6rdezt6k. hogy melyik a legolcs6bb kazettas 
magn6. Az MK 27 - hangzott a valasz. 
- Nosza, akkor ehhez igazftjuk a g6pet- don- 
tottek. Arr6l mar sajnos nem 6k tehetnek, 
hogy az MK 27 olyan ..csodalatos" term6ke a 
magyar iparnak. hogy ahany darab, annyif6le, 
s rSadcisul m6g csak nem is szabvanyos a 
kimen<5jel szintje\ amibSI mindossze annyi 
kovetkezik, hogy hiaba van valakinek draga. 





j6 min6s6gu magnrija. lehei. hogy meg any- 
nyira sem megy vele. mint az olcs6 MK 27-tel. 
Inkvizftoiaink kozt egy6bk6nt volt, aki maxi- 
malisan el6gedett a kazettas tarolas. ki- 6s 
beolvasas biztonsagaval, masok atlagosnak 
mondtak. megint masok a jo min<5s6gu kazetta 
fontossagara hivtak fel a figyelmet. csakugy. 
mint mas szamit6g6pekn6l. Mindenesetre 
ugy tunik. hogy a szappandoboz egyertel- 
muen rossz szinvonalu be- es kiolvasasat 
megbizhat6 szintre emelt6k a gyart6k. 

6. kin: g6pi k6du propramozas* 

Tablazatunkb6l is kitu 
nik. hogy ez a legmaga 
sabb. legegyenletesebb 
osztalyzatsor. Atlaga is 
legkozelebb jar a tok6le- 
teshez. G6pi k6du prog- 
ramozasban val6ban 16- 
nyeges^n tobbet tud ez a g6p. mint hasonl6 
kategtfr.aju ta>sai szerte a vilagban. Van moni- 
tor* uzemmbdja. amelyben Iehets6ges prog- 
ramot bevinm. kilistazni. futtatni. kazettara 
vinni 6s kazettara kivitt programot raadasul 
ugy lehet beolvasni, akar ha BASIC progra- 
mot tolten6nk be. Egyedulallo Iehet<5s6geket 
nyujt a g6phez vasarolhat6 k6t kulonbozo" 
EPRON/T: ASSEMBLER* (6500 forint). 6s a 
DEBUGGER* (4500 forint). Mindezek utan 
adddik a k6rd6s, hogy vajon mi6rt nem lett 
szi'njeles e kin osztalyzata? Nos, 6ppen az 
ASSAMBLER-t hianyoltak n6hanyan. orom- 
mel 6rtesultek r6la. hogy nyflt kapukat don- 
getnek. Lehet. hogy ma mar-<5k is jelest ad- 
nanak ? 

7. kin : megbizhat6s4g 

Ism6t egy olyan pont, 
amelyn6l 6rdemes kett6- 
valasztani a k6t ..genera- 
ci6t". A kettfi kozti ku- 
lonbs6g tal6n itt a legki- 
ugr6bb. J6 p6lda erre az 
az inkvizftorunk. aki mi- 




vel mmdk6t sz6ri6t ismeri. mindkettcM le is 
osztalyozta. S mfg a r6gebbi sz6riara egy- 
szeruen 1 -est adott. addig az ujabbra 4-est 
A k6t szeria atlaga is 6g 6s fold: feh6r szinu 
szappandoboz: 2.3 - fekete szinu uj sz6ria 
4.6 ! M Mondjuk ki tehat feket6n (uj) feh6ren 
(regi). hogy az a bizonyos szappandoboz 
egy elhamarkodott nullsz6ria volt. Amint- 
hogy Vallatasunkon a gyart6 c6g k6pvisel<5je 
onkritikusan be is ismerte. ha okosan 6s tak- 
tikusan jartak volna el, val6ban nullsz6rianak 
tekintett6k volna. s nem p6nz6rt. hanem 
pr6bag6pk6nt. tesztel6sre adtak voina ki. 
(Szerkeszt<5i megjegyz6sk6nt kikivankozik 
bel6lunk-a gyart6 ugyan nem er^sitette meg 
hogy a tort6ntek nemcsak a gyart6i. me- 
nedzsel6si rutin hianyara vezethetok vissza. 
hanem a t6keer<5 hianyara 6s a p6nzugyi 
szabalyozok hibaira is.) 

8. kin: billentyuk 

Az osztalyzatok kozul 
megint kil6g nehany ket- 
tes. Ism6t a szappando- 
boz. amely eppen csak 
hogy nem lett 1 -es. Ki- 
csik a betufeluletek. le- 
koptak. nem lehet 6rezni 
hatarat. A fekete g6pn6l sem 
a helyzet. Bar az 6rint<5folias 
megoldas tal6n tov6bb enn6l nem is fejleszt- 
het6. Ez a tasztatura most mar nem ig6nyel 
komolyabb^nyomast megbfzhat6an reag6l. 
m6retei is k6nyelmesek, kezelhet^ek. raad6sul 
sz6pen muzsikal is a g6p az egyes nyomasok 
visszajelz6s6re. Ezzel egyutt az 6rint<5f6lia 
m6gis csak 6rint6f6lia marad, s valljuk meg: 
..normalis programoz6 " m6g ha tudja is. hogy 
ez komoly megtakan'tast jelent. s a g6p arat 
I6nyegesen csokkenti, m6gsem k6pes tulsa- 
gosan magas osztalyzatot adni ilyen tasz- 
taturaval rendelkezfi g6pnek. Ami viszont az 
ut6bbi h6napok azon pletykait illeti. hogy 
„itt a billentyus Aircomp'" sajnos a gyart6 




a betumezok 
6ppen r6zs6s 



RIRCOMP IS 

VRLLRTRSRNRK eredmenve 



o 
<r 

CO 

cj 

<T 
Z 
'X 
LjJ h- 
h- ^ 
H>X 
UJN 

> «:o 

UJ 

-i . 
a 

Cft N 
occ 
<r 

rj 
oo 



o 
r\i 

H LU 
T > 

> C£ 
\- UJ 

co r j 

— • CO 

fi 

> UJ 

•r rj 
2 co 
a. g 

I -J UJ 

co cm 



o 

I _J 

-J x 

o 



X UJ 

B > 
^ uj 



UJ o 

PvJO 

p z: 
->x 

a B 







N 
CO 










| 


ft 








N 






o 




CO 


l 






o 




X 




O L±i 


z 


W 


1- 




5)5 


K 








won 


£ UJ 




Ul 


CO 


UJ UJ 


o s: 


UJ X 


ft X 


ft X 


^ J 


Q 


0^ ^ 


V=J -1 


UJ -1 


CO 


Z • 


fSJ M 


Z <3 


p 0 




X »=J 


o z 


Ul ^ 


uj U 


mm 


co r->i 


->o 


CO 


QL CO 


IN 


X 


K 


> *H 




McO 


> o 


tic 


Z ft 


a. 


x a 


x . 


o^: 


U UJ 


l=l UJ 




> r j 


«UJ 


2: r - j 


JN 


X LJ 


X UJ 


O.J 


UJ 0 


O O 




z s: 


U. UJ 




U. ^1 



q 

-JCO 
NX 

xo 
-J^ 

CO 

_J Ul 
ON 
U.O 





KINO K 


1 


2 


3 


4 


5 


6 


7 


8 


9 


lw 


RTLRG 


1 


.KIN HR 


5 


5 


4/5 


3 


4 


5 


5 


4 


3/4 


3 


4.2 


2 


. KIN ; PERIFERlHK 


3 


2 


1/2 


3 


3 


4 




1 


1 


1 


2.2 


3 


.KIN KEPERNV0KEZELE3 


5 


3 


4/5 


5 


e 




4/5 


4 


4 


4/5 


4.4 


4 


•KIN HRN0 


4 


2 




3 


3/4 


5 


3 


3 


3 


3 


3.3 


5 


. KIN : KRZETTR3 TRR0LRS 


4 


3 


2 


4 


4 


5 


5 


3 


3/4 




3.7 


6 


.KIN0EPI KGDU PRGGRAMOZfiS 


4 


5 


5 


5 


4/5 




5 




5 


4 


4.7 


7 


. K I N MEGB 1 ZHRT0SRG 


5 


3 


2 




4 


5 


cr 


4 


2/3 




3.8 


8 


.KIN BILLENTVUZET 


3/4 


3 


2 


4 


3/4 


4 


3 


4 


2 


2 


3. 1 


9 


.KIH-DUKUMENTRCIO 


2 


2 


2 




2 


5 


2 


1 


3 


3 


2.4 


16 


-KIN E0ITRLRS 


4/5 


4 


4 


9 


5 




5 


4 


4 


4 


4.4 


11 


.KIN-R GEP PRGGRRMNVELVE 


3/4 


4 


4 


3 


4 




3/4 


4 


4/5 


4 


3.8 


12 


. K I N TRNULHR TGiRG 


3/4 


5 


4 


4 


4 


5 


4 


5 


4 


4 


4. 3 


13 


.KIN EMBERKOZELSEG 


4/5 


4 


3/4 


4 


5 


5 


5 


4 


4 


4 


4.3 


♦ 1 


KIN: 3ZUBJEKT I V VELEMENV 


5 


4 


4 


4 


4/5 


5 


4/5 


3/4 


4 


3/4 


4.2 




RTLRG 


4.0 


3.5 


3« 3 


3.9 


4.U 


4.8 


4.0 


3.4 


3.4 


3. 3 


3.3 



SZAMITASTECHNIKAI MEUEKUT 1 9 84 MAJUS 



Kinpadon 

az AIRCOMP 16 





k6pvisel<5it<5l megtudtuk. hogy az ..in" egye- 
l<5re tulzas.Alig nehSnyilyen billentyus gepet 
keszftettek eddig, s beszerzesi. valamint ar- 
problemak miatt gyartasa nem is varhat6. 

9. kin: dokumentaci6 

Igazsag szerint ez erde- 
A lfjij|f!^'|J|B) melne a legrosszabb at- 
MEI^ljlJJMll lagosztalyzatot. Hogy 

nil^Y^ egy tizeddel megis a ma- 
sodik helyre kerult (ter- 
meszetesen hatulrril) a 
^S^ 0 ^ kfnok rangsoraban. az 

csak annak az inkvizftorunknak koszonhettf, 
aki leven kozel a ..tuzhoz" azaz a gyart6hoz, 
mar j6l ismerte a Vallatas idopontjaban is az 
azota remelhet6leg valamennyi geptulajdo- 
nosnak megkuldott uj gepkonyvet. A tobbiek 
azonban csak a regit olvashattak. amelyr6l 
sajnos a legtobb j6. amit elmondhatunk, egyik 
inkvizftorunk szavaival: ,.el lehet kezdeni vele 
dolgozni. 6s mar ez is valami!" A gyart6 
kepvisel6i elmondtak. hogy bizony egy gep- 
konyv elkeszfttetese. menedzselese majd- 
nem oiyan nehez. mint g^pet csinalni. Lukacs 
J6zsefnek tobben nekiszegeztek a kerdest, 
vajon mtert nem frtak meg 6k a konyvet. 
megiscsak 6k ismerik legjobban a sajat ge- 
puket. Lukacs J6zsef nagyon is indokoltan 
elharftotta a kerdest, mondvan a gyart6 is 
tdbbszor pr6balta 6ket ravenni erre. sikerte- 
lenul. Ok ugyanis ugy erzik. hogy ez kulon 
szakma. kell6 pedag6giai jartassagot. fr6i 
venat kfvan. Hogy az uj. mar tankonyvnek 
hasznalhat6 gepkonyv mennyire egyesfti 
ezeket az erenyeket. kiderul a kovetkez6 h6- 
napokban. 

10. kin: editalas* 

A magas osztalyzatok el- 
j s6sorban a javftas egy- 
szerusegenek kdszonhe- 
t6k. valamint annak a 
nem mindennapi t6ny- 
nek, hogy ez a g6p mo- 
nitor uzemm6dban is 
rendelkezik FULL SCREEN EDITOR* lehe- 
t6seggel. s ez bizony ebben a kateg6ri3ban 
szinte egyedula!l6. Kulonosen a ZX-en nevel- 
kedett programoz6k ennek a g£pnek is fel- 
r6jak. hogy nem soronkSnt vizsgalja a sz»n- 
taktikus hibakat*. azaz hibas sorokat is elfo- 
gad. Sajnos nines sortdrlesi lehet6seg sor- 
szamt6l sorszamig, valamint hianyzik az ujra- 
sorszamozcis is. 

11. kin: a gep programnyelve 

>t - . Vallatasunknak ezen a 

^JfcvJfc\'l\ n fit\ pontjan fordult e!6 elo- 
szor 6s utoljara, hogy a 
g6p jelen Iev6 konstruk- 
t6re. Lukacs J6zsef ad- 
digi - huvos nyugalmat 
telreteve szinte elslrta 
magat. - Elszorul a szivem ezeket az osztaly- 
zatokat hallva - mondta. majd fgy folytatta: 
-ez az a kfn.amelyre legalabb 5,2-et kellett 
volna kapnia a gepnek. Ha valami az 
AIRCOMP erflssege, akkor az epp a BASIC-je. 
A konstrukt6rnek tobb dologban igaza volt. 
S ezt nem a szerkeszt6 mondja. fgy ut6lag, 
hanem az inkvizftorok mondtak tizenot perc- 
cel kes6bb. Kiderult ugyanis. hogy 6k csak 
azt osztalyozhattak. amit ismertek. Marpedig 
az AIRCOMP sok titkat ez ideig nem arulta el 
folhaszna!6inak. Nagyon szemleletesen ugy 






togalmazott az egyik inkvizftor. hogy: ..hiaba 
tud egy aut6 240 km/6rat. ha az 6rajaban csak 
120 van. Ehelyett inkabb irjanak bele 300 
km-t, s majd megyek vele amennyit tudok". 
Azaz nem kellett volna titokban tartani a gep 
BASIC-jenek egy sor j6 tulajdonsagat. Ez 
ismet a gepkonyv, a dokumentaci6 elegtelen- 
sege>e vezethet6 vissza. Ezzel egyutt nehany 
szellemes megoldast. fmomsagot felfedeztek 
inkvizftoraink. Valamennyien dicsertek pel- 
daul az IF* szellemes kidolgozasat. a POP* 
utasftast vagy az ON* zsenialis megoldasat. 
(Ut6bbit annyira kival6nak tartjuk, hogy a 
BIT-LET juniusi szamaban kulon kis cikkecs- 
keben ismertetjuk kulonlegess6g6t!) 
Amit viszont hianyoltak inkvizftoraink: a mar 
emlitett TAB-on. DELETE* sorszamt6l sor- 
szamig-on Mvul. az INKEY*. a RENUMBER*, 
a MERGE*, a VERIFY*, a PRINT USING*, 
es az ON ERROR GOTO*. Hasznalhatatlan- 
nak tartjak a DEFFN* utasitast. s a kulonleges 
gyorsasag arakSnt felr6jak a szamftasok pon- 
tatlansagit is. 

12. kin: tanulhat6sig 

Ugy tunik. ha a g^p do- 
kumentacibja jobb len- 
ne. s a kazettas tarolas 
megbizhat6saga ir£nt 
semmi kets6guk sem 
lenne a felhasznal6knak. 
igen jol tanulhat6 gep 
lenne^az AIRCOMP. (Persze. ha a nagyapam 
az unokam lenne . ) Inkvizftoraink kulon 
erenySnek tartottak. hogy a kulcsszavak 
kulon billentyukr6l is. de beirassal is bevihe- 
t6k. Nagyon nagy e!6nynek tartottak a tanul- 
hat6sag szempontjab6l azt. hogy az editalas 
megengedi. s6t elvarja a pr6balgatast. S ily 
m6don a legjobban tanulhat6 is. 

13. kin: emberkozels6g 

Azon kevesek. akik hoz- 
zafe>tek mar ehhez a 
gephez. kedvelik. Egyet- 
len, nemcsakerrea g^p- 
re. hanem minden hazai 
gyartmanyu szamft6g6p- 
re ^rvenyes megallapi'tas 
hangzottelavallatason...Mi lenne. haegy ma- 
gyar gep magyarul is tudna?" Peldaul a hiba- 
uzeneteket az angol szoveg mellett vagy 
helyett magyarul is kozolnS? £rdekes. meg- 
sz(vlelhet6 v^lem^ny. 

+ 1 kin : szubjektiv velem6ny 

A magas atlagosztalyzat 
csak alatamasztja az el6- 
z6 kfnban frottakat. Az 
erint6billentyuzet itt is 
ront nehany tizedet. An- 
nak ellenere. hogy nem 
kifejezetten erre a celra 
szanta a gepet sem a konstrukt6r. sem a 
gyarto. oktatasi celra is kival6an alkalmasnak 
talaltak inkvizftoraink. Egyikuk sommasan fgy 
fogalmazta meg velemenyet. ..j6. hogy van 
ez a g£p!" 

Amikor inkvizitoraink a Vallatas vegen 
m6g egyszer szemiigyre vett6k a teljes 
6rtekel6st, nemi lelkiismeretfurdalassal 
konstataltak, hogy talan szigorubbak 
voltak a kelletenel. Egyikuk meg azt is 
megjegyezte, hogy talan jobb lett volna. 
ha ezuttal nem is osztalyozunk. Hiszen 
az irni. olvasni tanulb elsosoket sem 




M 



Wmm 






S Z A M f TASTECHNIKA1 MEUEKU! »9B4 MA JUS 



osztalyozzak az elso felevben. Azutan 
egy mdsik inkvizitor gyorsan hozzatette, 
lehet, hogy epp ez a megfelelo 
,,pedag6giai fogas ", hogy tudniillik 
nemcsak osztalyoztak, de meg szigoruak 
is voltak, mert igy tudjak valamennyi 
felhasznalb erdekeben ,,rugdosni a gY^r- 
t6t". "A trefas megfogalmaz£s mogott 
ki nem mondott elismeres is volt. Elis- 
merese annak, hogy a gep v6giil is 
neh£ny lelkes ember erofeszitesek^nt, 
,.sokak tamogatasa ellenere" jott I6tre. 
Elismerese annak, hogy ezt a gepet a 
gyartok voltakeppen egy meglehetosen 
\6\ behata>olt szakteriiletre, a mezogaz- 



dasag szamitastechnikai ellatasara 
,,hoztak teto ala", de vegiil is olyan 
sikert 6rtek el vele, hogy ma mar ha bfr- 
nak gyartasi kapacitassal, alkatresszel. 
joval szelesebb erdeklodesre tarthatna- 
nak szamot. Ma meg nyitott kerdes, 
hogy mi az AIRCOMP jovoje. Mert ma- 
ganak a gepnek, mint konstrukcionak, 
mint szamitogepnek ienne jovoje, s nem- 
csak a mezogazdasagban. Kulonosen, 
ha megfelelo szoftverb£zis is dpiilne 
kore, s ha ,, megfelelo helyen" is latn£- 
nak benne annyi fantSziSt. mint azokon 
a helyeken, ahol az eddig elk^sziilt ge- 
pek mukodnek ! 



/ 



Kemeny Endre 



S IX IS |e 



Barabasi Rezs6 




tfUC batm. idaJtia ' „ 






• nagy felbontasu grafika: ha a gep a kepernyon sok pontot tud kuldn-kutdn megjelenfteni 

• soros interface: cgysegek olyan osszekapcsolasa. ahol csak egyfele informaci6 egyide;u tovabbltasara van 

• parhuzamos interface: egysegek olyan osszekapcsolasa. ahol egyidoben sokfele inform4ci6 
oda-vissza tov£bbft£sara van lehetfiseg 

• anal6g digital atalakft6 : folyamatos elektromos jeloket idoben es mert6kben meghatarozott eqvsegekre bonto 
keszulek 

• TAB: BASlC-ben a kifrasnaM elore megadhato oszlopsorszam 

• PRINT AT: BASlC-ben kifras a keperny6 adott helyere 

• hanggenerator: a gep programozhat6 ..hangkepzo szerve ' 

• SHIFT: olyasmi. mint az fr6gepen a betuvalt6 

• frevenciatartomdny: (in:) ..hangterjedelem" 

• kimenS jelszint: a magn6b6l ,.kimen6" elektromos jel atlagos erossege 

• gepi k6d- a gep sajat nyelve. a BASIC utasltasokat el6szor erre fordttja le. c$ak azutan tudja vegrehajtani 

• monitor: az az uzemm6d. amelyben gepi k6du programokat lehet bevinni a qepbe. es azokal ellenonzni 

• EPROM: atprogramozhatb (egetessel) csak olvashat6 mem6na 

• ASSEMBLER : a gepi k6dhoz kozel al!6 sz4mft6gepes nyelv . • 

• DEBUGGER: program m3s programok ..beldvesere". azaz eller.Grzesere es a hibak javftasara 

• editalSs: utasltasok ..atszerkesztese". torlese. kiegeszftese. mbdosltasa 

• FULL SCREEN EDITOR: az egesz kepernyon javfthatjuk vele a programot, t^tszes szennt valiogatvaa sorokat 

• szintaxis: a programfr^sra vonatkoz6 format szab^lyok osszessege 

• IF: A BASlC-ben (es m5s nyelvekben) az egyik felteteles utaslt^s sema els6 szava (az angol sz6 jelentese: ha) 

• POP: utasft4s. amellyel kozvetlenul kiolvashatunk egy erteket egy specials mem6riab6l 

• ON: egy mSsik fajta felteteles utasftas kulcsszava a BASlC-ben 

• DELETE: (ejtsd. dilit): sorok torleset lehetove tevo parancs 

• INKEY S : BASIC fuggveny, erteke az eppen lenyomott billentyOnek megfelelo karakter 

• RENUMBER : (ejtsd: rinamber); automatikus ujra sorszamozas .. 

• MERGE (ejtsd mordzs) olyan utasftas. amelynek segltsegevel uj programot tudunk beolvasm a regi kitorle^- 

• VERIFY (ejtsd: venfaj) : BASIC parancs a kazettara vagy disrre kivitt program ellen6rzesere. az eredetivel vale 
bsszevetes r6v6n 

• PRINT USING: BASIC ki!r6 utasftas a kifrasi formatum (pi. szamiegyek szama, eioiefek. ke/do 0-k stfa ) 
megad3s$val . ^ ^z, * * . . 

• ON ERROR GOTO : olyan BASIC utasftas. amely a program futasa kozben elofordul6 hibak kivedesenek 
segfteset szolgdlja 

• DEF FN: fuggvenyt defimalb BASIC uta«itas 



I 



SZAMIIASTECHMtKAf MElLfKLET 1 9 84 MAJUS 



HOZZASZOLAS 




Tisztelt Szerkeszt<5seg ! 
A februar ho 2-i szamban megjelent rovatolt 
cikkre eddig nem valaszoltunk. mert ugy vel- 
tuk. hogy egy olyan hozzasz6las felett. amely 
elfogult. nem targyilagos. indulatok heveb6l 
szuletett es nem a problemak. gondok meg- 
oldasat celzti szandekkal ir6dott. nem erde- 
mes a szeles koru nyilvanossag bevonasaval 
vitat folytatni. 

Nem tartottuk szuksegesnek a valaszt azert 
sem, mert Onok targyilagosan kozoltek. hogy 
Dr. Simonyi Endre Simon '68" nevu mikro- 
gepevel enntett volt a PALYAZAT-on. s eb- 
b6l a hozzasz6las hangvetelenek egyik okara 
kovetkeztetni lehet. Ugy veltuk. hogy akik 
a gepet hasznaljak, azoknak a valaszt a gep- 
pel kapcsolatos tapasztalat jobban megadja. 
mint egy esetleges magyarazkodasnak tun6 
irasos valaszunk. Tekintve azonban. hogy az 
..OTLET" folytfiratban megjelent es targyi 
tevedeseket tartalmaz6 ,.HOZZASZ0LAS"-ra 
tamaszkodva a MAGYAR HIRLAP marcius 
h6 24-i szamaban ..VALUTAKIDOBAS ?" 
cimmel egy ujabb cikket kozol es kontroll 
nelkul olyan elmarasztal6 kovetkeztetesekre 
jut, amelyek bant6ak 6s rontjak hitelunket - 
valaszunk elkerulhetetlen. 
Valaszunk dr. Simonyi Endre leveleben 
felvetettekhez igazodo sorrendben tor- 
tenik. 

• A gep megbizhatosagat illetoen a fel- 
hasznal6i es a szerviztapasztalatok egy- 
ertelmuen azt tamasztjak ala. hogy a gep 
eleget tesz az elvarasoknak es nem rosszabb. 
mint a hazankban el6fordul6 t<5kes szemelyi 
szami'togep allomany barmely tagja. Ez tuk- 
rozodik dr. Simonyi Endre ..HOZZASZO- 
LAS '-a mellett egyidejuleg megjelent masik 
level tartalmabtil is, amikor azt alli'tja. hogy 
..Mi is nagyon megbfzhatonak tartjuk a gepet. 
szervizelese>e m6g nem volt szukseg...". Ezt 
igazoljak azok a ve^emenyek is. amelyeket az 
oktat6 pedag6gusokt6l kaptunk. 

• A kazettas ta>olo elso kiserleti gyarta- 
san^l voltak problemak. Ezeket a segftfj 
szandeku konkr<§t 6szrevetelek nyoman meg- 
szuntettuk. A teljess^g kedveert jegyzem 
meg. hogy a kazettas tarol6 nem resze egy 
szamit6g6pnek. Annak periferiaja. Beepitese 
nem volt kbvetelm^ny. Beepitettuk azert. 
hogy az iskolakban ne kelljen a csatlakoz6 
kabelekkel bajl6dni 6s ne okozzon gondot a 
magnetofon kulon tort£n6 beszerz^se. Akkor 
nem gondoltunk arra, ahogy ezzel a lepe- 
sunkkel egyeseknek tamadasi feluletet te- 
remtunk es a pluszkent beepftett - nem alta- 
lunk gyartott - periferta hibajat a szamlt6gep 
hibajanak mindsftik. 

A g§phez a felhasznalo ig6nye szennti to- 
vabbi kuls6 magnetofon is csatlakoztathat6. 

• MegbizhatbsSgot illeto altalanos filo- 
zof£l£sra nines valaszunk. azok felvet^senek 
m6dja nem vitakepes! 

• A. magyar ABC a PALYAZAT-nak nem 
volt kovetelmenye! llyen igeny az els<5 
szeria alkalmazasba vetelet kovetSen meruit 
fel. amelyet a masodik szerianal teljest'tettunk 
is. A cikk megjelen6sekor mar 1000 db g6pet 
magyar ABC-vel szallltottunk. Ez valasz arra. 
hogy ..hogy kaphatott egy olyan iskolai celra 
allamilag terjesztett gep »]6« min<5sft6st. ami 
pi. nem »ismeri« a magyar ABC-t". 

• A gep dokumentaci6jat (helyesen 3 ko- 
tetes felhasznal6i kezikbnyvet) eleg szuk- 



szavuan es nem valami hizelgflen Srtekeh. 
Nem vitatom. hogy a harom kotetb6l alio, 
kozel 150 oldalas anyagban el6fordulnak 
hibak. De jobban orultunk volna annak. 
ha nem egy sz6val mindsfti. hanem konkretan 
ramutat magara a hibakra. E gondolatkornel 
is hivatkozik a PAl_YAZAT-ra. amely azt ta- 
masztja ala. hogy azt nem gondosan olvas- 
ta el. 

• Lehet, hogy dr. Simonyi Endre egy 

iskolaszamitogeppel szemben magasabb 
igenyeket tamaszt. mint maga a PALYAZATI 
KIIRAS. ^s arr6l az iskolaszami't6gepr6l. 
amelyet egy szeles koru zsun a palyazati kb- 
vetelmenyeknek megfelel<5nek tartott. 0 ki- 

jelenti: - ez a gep iskolaszamftogepnek. 

igy ahogy van. alkalmatlan." .. . es nem 
felel meg az iskolaszamitbgep-palyazat fel- 
teteleinek 

Erre csak azt tudjuk valaszolni. m6dunkban 
volt nehany olyan versenyen es a NEUMANN 
JANOS szAmItAstechnikai EGYESU- 
LET altal szervezett programcseren reszt ven- 
ni. ahol 20-30 gep mellett ul6 fiatalok lelke- 
sen dolgoztak a gepeken. Azokat szeretik es 
olyan celokra is alkalmazni tudjak. amire nem 
is gondoltunk. Tanaraikkal egyutt ehsmeres- 
sel ad6znak a szamit6gepekr6l. 

• A legsulyosabb targyi es tartalmi te- 
vedest az ^rat. alkatreszt es a tipust il- 
leto fejtegetese hordozza. 

E/zel osszefuggesben eloljar6ban lerogzi'tem. 

a) Azanyagarakata kesztermek arakhoz csak 
azonos id<5szakban lehet hasonlitani! 

1 982. 6vi anyagarat nem lehet es nem szabad 
az 1984-es keszulekarral osszehasonlftani. 
ffileg. ha ez ut6bbi val6tlan. 

b) S/amft6gep es szamit6gep kozott kulonb 
s6g van ! 

c) A felelGtlen es valbtlansagokat is hordoz6 
bfralatra mi nem ..sertodhetunk meg", mert 
elkoteleztuk magunkat a kozepiskolak sza- 
mit6gep-ellatasara es arra. hogy biztosftjuk a 
szervizt. a javitoalkatreszeket taroljuk. a 
vev<5ket kikepezzuk stb. 

Mi a valds^g? 

A 250 US$ alkatresz-beszerzesi ar 1982-ben 
az elso kiserleti szerianal volt igaz. Hogy ez 
magas vagy alacsony - nez6pont kerdese. 
Ebben az idfiben az ekvivalens TRS-80 mo- 
dell III. 16K/RAM tipusu t6kes gep ara a 
METRIMPEX Kulkereskedelmi Vallalat altal 
beszerzett ajanlat alapjan (masolat csatolva) 
1158 US$ volt. A hazai gyartassal akkor 
azonos devizaeit negyszer tobb gepet tud- 
tunk adni az iskolaknak. 
A PALYAZAT meghirdeteset kovet6en egy 
even belul a keszuleket csak ugy lehetett'ki- 
bocsatani. hogy az alkatreszek tobbseget 
t6kes piacr6l szereztuk meg. Akiknek a ter- 
melesben a legcsekelyebb jartassaguk van. 
azok tudjak. hogy a szocialista vagy hazai 
alkatreszek beszerzesenek atfutasa mennyi- 
vel hosszabb id6t vesz igenybe. Ha csak ha- 
zai es szocialista alkatreszeket akartunk volna 
felhasznalni. meg ma sem lenne iskolasza- 
mit6gep 1 

Ma mar a devizakoltseg 100 $/db alatt van 
es jov6re tovabb csokken. 
A kezdetben beSpi'tett t(5kes alkatreszhanyad 
eredmenyenek tudhat6 be. hogy ebben a 
kategoriaban egy gyartaskultura honosodott 
meg szovetkezetunkben es 35 400 Ft-ert el6 
tudunk allftani egy szam(t6gepet. 



Az el6bbiek tukreben kell ertekelni. hogy az 
indulasnal megerte-e a 250 US$ alkatresz- 
hanyad es hogy ez magas volt-e vagy sem. 
Nem tudjuk. mire alapozza dr. Simonyi Endre. 

a hazaival azonos kiepitesbeni NSZK- 
beh kiskereskedelmi ara 500 DM koruli". 
A CHIP folybirat 1983. evi tobb szamaban is 
egy VIDEOGENIE 1. keszulek ara tv-vev6. 
illetve monitor nelkul 1000 DM korul van. 
Tv-vevovel. illetve monitorral. amellyel mi 
szallltjuk a gepet, a CHIP 1984. marciusi 
szamanak 135. oldalan 1248 DM. Lehet. 
hogy valamelyik kiskeresked6 tonkrement es 
kiarusitott nehany darabot 500 DM-ert. de 
ez nem osszehasonlitasi alap. 
Hogy keszulekunk egy teljesen elavult tipus- 
sal ekvivalens. szinten nem helytall6. anna! is 
mkabb nem. mert akkor az 1984. evi nyugati 
folyoiratokban nem hirdetnek es f6leg nem 
ilyen aron. az iskolaszamit6gepunkhoz ha- 
sonl6 parameterekkel rendelkez6 keszuleke- 
ket. ^ 
Befejezesul. dr. Simonyi Endrenek arra a ker- 
desere valaszolunk. hogy mindezert. amit csi- 
nalunk. kijar-e a tisztelet Szavai szennt: 
..Ezert? Tisztelet?" 

Mi nem igenylunk tiszteletet. kulonosen nem 
azokt6l a hozzasz6l6kt6l. akiket nem a segit6 
szandek vezerel. De igenis igenyeljuk az 
epitG jellegu eszreveteleket. amelyeket azzal 
a szandekkal tesznek. hogy a kovetkezo sze- 
na meg jobb legyen. 

Ennek tulajdonlthato. hogy azonos aron a 
kovetkezo" sorozatban gyartott keszulSk ope- 
rativtar-kapacitasa 64 kbyte lesz. 

Nov^k Ferenc kercskedelmi vezeto 

No comment - A Szerk. 




SZAMITISTECHNIKAI ME 1 1 E HI H 15 8 4 MAJUS 




#NVb»bLbM 



Latva az inkvizi'torok Iesujt6 velemenyet az AIRCOMP BASIC-r<5l. 
ugy gondoltam. fel keil emelnem szavamat mellette. Bar mint fejleszt6\ 
talan nem tudok kell<5keppen elfogulatlan lenni. megis az a veleme- 
nyem, ez az interpreter egy nagyon j<5l hasznalhat6 darab. Azok az 
extra ujdonsagok, amelyekkel a BASIC rendelkezik, mindenkepp ezt 
tamasztjak ala. Sajnos a kfnvallatas soran kiderult. hogy meg a rend- 
szeres felhasznal6k sem el^gge ismerik ezeket. Remelem. ezen a 
probleman segit majd a gyart6k uj dokument^ci6ja. FelhasznSlva az 
ujsag adta nyilvanossagot. hadd jaruljak hozza en is egy-ket otlettel 
a gep hatekonyabb felhaszn^las^hoz. 
K6t specialis karakter. 

A PRINT CHR $ (5) a CR valtoz6 ..szfnere" torli a grafikus kepet 
(ugyanez a CALL 7535-tel is elerhet<5). 

A PRINT CHR $ (12) letorli az alfas keperny<5t (ugyanez SHIFT/CR- 
rel is elerhet6. illetve az is beepitheto" egy stringbeV 
Kisz£mltott GOTO, GOSUB, CALL 

Az utasitasok utan aritmikai kifejez^s is allhat. de ezek nem kezdtfd- 
hetnek szSmmal. A szammal kezd<5d<5 kifejezest csak sorszamnak 
veszi, pi. GOTO A*10 6s nem GOTO 10*A 
PEEK. POKE 

A 8000 alatti cimek nem membriahoz fordulnak. hanem I/O cimeket 
sz6lftanak meg. fgy I/O eszkdzok olvashat6k. illetve irhat6k. 
PRINT AT helyett 

A CURSORPOINTER HEX 401 4-401 5 cimen van. Ahova ez mutat. ott 
villog majd a cursor, illetve oda fr a g<§p. A kovetkez<5 program- 
reszlet (praktikusan szubrutin) az Y sor X pozici6jaba allftja a cursorr 
A = X + Y • 40 + 1:B = INT (A/256): POKE 16404. A-B*256 
B + 192. 

Gepi kodu tardus - BASIC-bol 

A kbvetkez6 gepi k6du program egy BASIC-CALL-lal meghfvva 

kitarolja a megadott teruletet: 

LD HL # Start 

LD BC # End 

LD DE (nev eleje) 

CALL 5E8 

RET 

(Tehat HL-ben a kezdet. BC-ben a veg, DE pedig a nev els<5 byte-j^ra 
mutat. A nev vegen 22 vagy 60 (HEX) karakter all. Ha nev nem kell, 
DE pi. egy 60-ra mutasson.) 

Gepi kodu program elhelyezese a BASIC-ben 

legegyszerubb, ha a programot igy kezdjuk: 
1 GOTO 10 

1. " " 

10 ide jon a program. 

A masodik sorba egy csupa spaceb6l all6 stringet frunk be, clyan 
hosszut. amilyen hosszu a gepi program lesz. Monitorba atmenve 
40A6-t6l megtalaljuk a masodik sort, es a space (HEX 20) helyere 
beirhatjuk a gepi programot. Sainos a program igy nem tartalmazhat 
22 vagy 60 (HEX) byte-ot. es BASIC-be visszaterve a 2. sor nem 
javi'thato" - nem is szabad ramenni a cursorral. 

A valtozo tabla kezdetere a 4018-19, a vegere pedig a 401 C-1 D 
pointerek mutatnak. Ha ezt a teruletet kitaroljuk (pi. a korabban 
emlitett m6don), akkor ezeket az adatokat ugyanez a program be- 
olva.shatja. Ez igy lenyegesen gyorsabb. mint a PRINT* es az 
INPUT*. 

A programok kicsit gyorsabbak lesznek, ha: 

• A surun hasznalt valtoz6kat a program elejen definialjuk (DIM- 
mel vagy pi. A = A-val); 

• Ne hasznaljunk szamkonstansokat - ezeket valahol tegyuk bele 
valtoz6kba; 

• A GOTO 6s GOSUB lehetfileg a program elejen lev<5 sorokat hfvja. 

Luk&cs Jozsef 



SZIMITASTECMNIKAI MEllEKlFT 1934 MAJUS 



Mar regen keszultiink a fenti bugyuta szovicc elsiitese>e, de 
sohasem kinalkozott r$ lehetoseg. Igy hat elhataroztuk, hogy 
az aprilisi BIT-LET-ben megjelen6 CSM LOGO kiegeszltesiin- 
ket telis-tele rakjuk hibSval, hogy Igy a majusi szamban vegre 
elsiithessuk a LOGO LOGO-t. ElhatSrozasunkat tett kovette. 
Sikerrel. BIT-LET-unk fennall^sa 6ta egyuttveve nem sike- 
rult annyi hibSt elkdvetni, mint abban a listaban. fgy h£t 
nem val6szlnG, hogy a program valakinek is mukodott volna. 
L6gunk tehat nemi hibaigazitassal. E helyutt kerunk elnezest 
az olvas6kt6l, s rem^ljiik, az alabbi listSkban ma> semmi 
huba sines, s ezeket beirva az Aprilisi szSmban kozoltek 
helyett es mellett - mert sajnos nem csak hibakat kozoltunk, 
de ki is felejtettunk ha>om programreszletet - most mar 
talan nem I6g a LOGO, hanem rajzoll 



- 330 IF LEK P$<U1 THEN RETURN 

- 340 IF / F$/I + l/ <=••:" AND P$/I*l/>"/ M / THEN stb. 

- 34? IF PAR> 1 THEN stb. 

- 360 IF PAR>3 THEN stb. 

- 380 IF / P$/I + l/<":" AND P$/I«l/>"/ M / THEN stb. 

- 385 TF C$<>"" THEN stb. 

- 706 IF W/RSP/> 0 THEN stb. 

- 810 TF P$/I*l/<> THEN RETURN 

- 814 IF P$/I/<>" " THEN stb. 

- 820 LET B$-B$+"/7 szokoz!/": stb. 

- A 1110. sorbari Ures string /""/ szerepel. 

- 1133 IF S0RSZ> 20 stb. 

- 1138 IF B$/T0 3/<> "ELJ " AND B$/T0 2/<>"VE M stb. 

- 1140 PRINT AT S0RSZ,TAB; stb. 

- 1141 IF B$/l/- H THEN stb. / 1 szokbz!/ 

- 1144 IF A$/T0 3/<> ELJ THEN LET A$=A$ ♦ "VEGE" : GO SUB 
PARANCS : LET A$-" u : GO TO 1100 : REM Ures string! 

- 1750 IF A$/A«l/<>":» THEN stb. 

- A 1910. sor 3. utasitasaban 7 szokbz t adunk a B$-hoz! 

- 1920 IF VNCIMf6>29 THEN stb. 

- A 1930. sor utolso utasitasa: LET A^VVEGE 

- 2210 IF P$/T/<>" M THEN stb. / 1 szokbz!/ 

- A 2215. sor 3.utasi tasaban 7 szokbzt adunk a D$-hoz. 

9090 DIM E$(20,29): REM 20* ELJARAS NEVE (MAX. 7 BETUSEK!) ♦ 

VALTOZOINAK SZAMA 4 HAROM VALTOZO NEVE 
9092 FOR A-l TO 20: LET E$(A,8)="0": NEXT A 

9100 DIM E(20,4): REM A 20 ELJARAS C1ME A PS-BAN ♦ EGYENKENT 

3 VALTOZO ERTEKE 
9110 LET ELJSZAMA=1: REM AZ 1 . ELJARAS KOVETKEZIK 
9120 DIM P(6): REM PARAMETEREK 

— 9305 LET VALTOZO ■ 800 

-- 9310 LET ELJARAS ■ 1700 : REM Igy marad! 




A ,,ClMEK ' es a ,, PROGRAM" nevQ LOGO utasitasok lista- 
jat, mely helyhiany miatt kimaradt, az alabbiakban kdzdljiik: 

2000 REM PROGRAM 

2010 CLS 

2015 LET B=l 

2020 FOR A=l TO LEN P$ 

2030 PRINT P$(A) ; 

2040 IF B=30 THEN PRINT : PRINT "123456789012345678901234567 
890": PRINT : LET B^O 
2050 LET B=B+1 
2060 NEXT A 

2070 PRINT : PRINT " 1 23456789012345678901 234567890" : RETURN 



2100 RFM ELJ . CI ML I STAJ A (CIMEK) 

2110 CLS : PRINT "ELJ . CIME" , "NEVE" : PRINT 

2120 FOR A-l TO 20 

2130 PRINT E ( A , 1 ) ; " ";E$(A) 

2135 PRINT E(A,2);" ";E(A,3);" »;E(A,4) 

2140 NEXT A 

2150 RETURN 




Az informatika (informaciriva! kapcsolatos tev6kenys6gek pi. -tiro- 
las. -rendezSs. -keres^s stb.) val6szinuleg a szamit6gepek egyik leg- 
izgalmasabb terulete. Pillanatnyilag kizar6lag koz6p-, de m£g mkabb 
nagygSpekhez kapcsol6dik. m6g a szakemberek szemSben is. 
Az alabbiakban egy PC-hez szelfditett Iehet6s6get mutaiunk be Els<5- 
sorban illusztraci6nak, „hasznos jat6knak" szanjuk. nem pedig igazi 
megoldasnak. Ki-ki sajat elk^pzeleseihez idomithatja. s<5t val6szlnu- 
leg folyamatosan csiszolgathatja, 

Szamit6gepek irant 6rdekl6d6 ismerflsetnknek eleinte rbviden ismer- 
tettem. milyen programok vannak kazettan, mit tudok mutatni 
IdSvel ez egyre nehezkesebb lett. ez6rt szuletett az alabb (reszben) 
ismerletett program. 

Egyszerre tobb szempont szermt lehet megfelelS programot ..kerm". 
A szempontok egy paplrra vannak felirva a leheTs^ges alternati'vakkai. 
es azok k6djaival egyutt: 



TtMA 

oktatas - 1 
logikai j^tek - 2 
kalendjatek - 3 
BASIC gyakorl6 - 4 
grafika - 5 
szimulao6 - 6 
tudomanyos - 7 
haztartas. munka - 8 
egyeb - 9 



Ml KELL HOZZA? 

semmi - 1 

nemi magyarazat - 2 
lefras - 3 

szerz6 segitsege - 4 
kulor\perif6ria - 5 
kuls<5 segitseg 
(tablazat. makett) - 6 



TlPUS 

demonstraci6 - 1 
gyakoroltat6 - 2 
vizsgaztat6 - 3 
szamolas - 4 
versenyjellegu - 5 
jatekot vezet - 6 
reflexkozpontu - 7 



KINEK? 

barkinek - 1 

altalanos iskolasoknak - 2 
kozepiskoiasoknak - 3 
ffliskolasoknak - 4 
szakembereknek - 5 
gyakorlottaknak - 6 



V A G-V 



RUN 



TEMA SZEMPONT UTAN rtARADT 4 



A program elmditasa utan rovidesen megjelenik az els<5 szempont 
(T£MA). 6s utana egy k6rd6jel. Erre egy szamot kell valaszolm. 
aminek az ertetmezSse a kovetkezfi: 

0 - Ezt a szempontot nem vesszuk figyelembe. 

IS| - Az N szamjeggyel k6dolt alternatfvanak eleget tev<5 programot 

keresunk. 

N.K - N vagy K va!amely»kenek eleget tev6t keresunk 

_N - N-nek eleget nem tevot keresunk. 

-N K. - N 6s K egyik^nek tel|esules6t sem 6hajtjuk. 

Fentiek erdekeben minden programhoz tartozik egy negyjegyu szam 
(ABCD alaku). amelynek szamjegyei az adott programot jellemzo" 
alternatfvakat jelentik. Ezeket DATA-kban erdemes taroln. a prog- 
ramok neveivel egyutt. [P(l) es NS(I) Id. 230-240 sorok] 

Megjegyz6sek : 

1. Szinte minden g6p tud 6 szamjegy pontossagot. (gy hat szempont 
is figyelembe vehet<5. Tovabbi szempontok: hosszusag. adatok 
(INPUT. READ, veletlen. sok stb.) milyen tantargyhoz kapcsol6dik. 
ki irta. melyik szalagon van stb. 

2. Elk6pzelhet6. hogy szamjegyek helyett karakterekkel k6doljunk. 
Ez gyorsabb! Akarhany szempont lehetseges, es MIDS fuggvennyel 
a maszkolas is konnyu. Legf<5bb hatranya. hogy nagyon ..pazarolja 
a memtfriat. (zles dolga. 

3. Kis faradsag. hogy a k6dolas ne kulon papiron szerepeljen, hanem 
a szempontok alatt az alternativakat is felsorolja a gep. 

4. Fenti program els<5 valtozatat a KFKI 160 elemu oktatasi program- 
kbnyvtarahoz (TEASYS) keszltettuk el. 

Kozreadta; Tdrdk Turul 



■R06RAM. 



HI KELL HGZZA70— 

MI KELL HOZZA SZEMPONT 




UTAN MARADT 4 F'ROGRAh . 



TIP! 
TIF 




;2£MP0NT UTAN MARADT 4 PROGRAM. 




KINEK7-3 

KINEK SZEMPONT UTAN MARADV 2 F'ROGRAM - 



SORSZAM 



AZ 2 PROGRAM : 

NEV 

SZAMKITALALOS 
HUNAP BARKGCHBA 



SZ0L6ALHAT0K f\EG YALAMIVEL 



c .1() 

W"l 

^<0 

S70 
S90 
S99 
.yK) 

A?0 
^7 

S50 

770 

^OO 
^10 

H'.">S 
^10 



r iA | A "FUGGVENlr A«K. « nnM I M Al-Ot » 'HO.-:. • :i. :>•'!.. 
uAiA 'RAUUlAMiyiTAS • "HONA^* t^»KT,0LH^ r J HANG IftAfiA » NEnFT SZOTACj 
nih P<200) fHU jQvy 

OAT A SURSZAO" f "NEV" » ' TEhA ' • "rtl l^ELL riO^ZA' • ' I CfUS • *KJ#© " 

r,'l-n ***fl PRiu.-l -Art » MS S.:t.flP<.>f^*»* 
N = 8:nV ■ '♦ 

'-"Of: 1 = 1 !'J M: kEAIi Pd): NtO I 

FOR 1 = 1 ION: Ki.h.i Ni • : NEXl I 

FOR £ = i TO N° + K.nli S** D x" ^ v i I 
Ml ■ '•"CNV I = 3 ru N? 

PRINT : P&XMT - 2)U INPUT AV 

[F A9 i / 0 THEN A8 = FlXvA9. :A/ * 10 * '.AV - 

i30bUEt 600 

vvlNT StU + SZEfH-IINT UTAN riARAi 1 1 JNli '' 

Nt: <: I I 

IF Nl * 0 THEN c ;60 

PRINT : PRINT fAh- JO.' » 'AZ 'JNli' PRUGRAfl 5 ' 
kRINT S»<i> fSf <2> «Sf VU • 8 1 • 2 • 
FuR I ■ I 10 N: IF Ptti " 0 THEN 350 
PRINT l.Nf'.I;* 
NEXT I 

I Nf'tJ I . : - JUL GAL H^i i t IK r*£ L- 

RE8T0RE I POR l « 10 Ni 
iiOTO *50 

LNH 

FOR J - 1 TO N 
IF P<J.' ■ 0 THEN fc«0 
RE.1 **** A ; ZAMJEC-'fEK lAbZKUl.AbA 
A = P(J):A1 ■ INT ».A I .01>:P(J> 
IF AV 0 FMEM '3USUP 
TF AV > d THEN '30*iUI< -iOO 
►RINT AlfH- . 
NEXT J 
RE TURN 

PEh * ** * * NEGA T 1 0-K 1 HhG y AS 
IF ABS vA8 ♦ Al> \ .1 THF.N f j; 
IP A7 > .01 THEN ?30 
IF ABS -^A7 * M.) < .1 
k1 TURN 

RErt »#***FUZIFIV NARMD 
IF AfctS -^AU ~ Mil) v .1 
TF MS (A7 - Al> ' .1 
PU) * 0:N1 ■ Nl 1 
RETURN 



'.V;L Art ( 
Ft>Ut 



Af = 'N THEN S99 



NEXT i 



■j:ni ■ ni - i 



iHEN P-J) 



fHEN B30 
THEN 830 



SZAMITASTECHNIKAI MEltf KlH 






SEffitESET 




SZAKKOR&KNEK! 



Sorvezetonkben elozo BIT-LET-unkben tett .gdretiinknek 
megfeleloen tovSbbi hozz£sz6iasokat kozliink Balogh Gyorgyi- 
nek a februa>i BIT-LET-ben kozz^tett „Hova megy, mi megy 
merre megy a HT-1 0802-ben " t^maju cikk<§hez. Egy-k6t tovSb- 
bi hozzaszblas m6g van a fidkunkban, azokra is sort keritunk 
s varjuk a tovabbiakat ! 

A kovetkezo program HT-1080Z gepre k6sziilt. Neve BASIC 
utasi'taskeszlet-kivarazsolSs. 

10 REM 
20 REM 
30 REM 
40 REM 

Az els<3 negy sor egyforma, a REM utasitas utan a Iehet6 legtobb - kb. 
240 db - sz6koz kovetkezik. (Ha bekapcsoljuk a NEW KEYBOARD 
ROUTINE-t, es a jobbra mutat6 nyfl billentyut nyomva tartjuk (E3). 
nagyon hamar vegezhetunk a beirassal.) Ezek a sorok a program 
..6rdemi"reszeel<5ttkb. 1 kilobyte-nyi ( ^4x240) helyet tartanak form. 
A program masodik resze (fontos a sorszamozast 300-t6l vagy leg- 
alabb is 256-nal nagyobb szamtbl inditani ») 
300 K = 17129 
310 FOR A - 128 TO 250 

320 POKE K. (K + 6) AND 255:POKE KM. (K + 6)/256 
330 POKE K + 2. A: POKE K+3.0 
340 POKE K + 4, A: POKE K+5 0 
350 K = K + 6 : NEXT A 
360 POKE K.O POKE K + 1.0 

Ellen6rizzuk a befrast a program listazasaval (LIST), majd egyszeru 
PUN paranccsal indftsuk. A program semmi latvanyosat nem csinal. 
rcvidesen meg is all. A programot azonban erdemes kilistaztatni 
e osszevetni a mult havi BIT-LET-ben kozolt tabl^zattal. 
Ebben a programban a sorszamok 1 28~t6l 250-ig egyesevel noveked- 
nek, es minden sor tartalma egy-egy alapszo. (Megtalalhatjuk ko- 
zottuk pi. a marc. 1-i BIT-LET-ben felfedezett = jelet: 213. a SIN 
fuggvenyt: 226; a mOveleti jeleket. DISK-BASIC utasftasokat es 
fuggvenyeket.) Az ..utasi'taskeszlet-kivarazsolas" tehat megtortent. 
ennek alapjan barmely alapsz6nak ki tudjuk keresni a k6djat es 
viszont. 

Hogyan mukodik a program? A REM sorokkal lefoglalt teruleten 
general egy masik programot, ahol minden sor a kovetkez<5kb<5l all. 



pointer 
(2) 



sorszam 
(2) 



a sor 
(1) 



0 



byte-nyi 



a) A pointer, azaz a kovetkezo" sor elejere mutatri ketbyte-os szam. 
A K valtozti mutat a sor elejere. minden sor 6 byte hosszu. ezert a 
K es K+1. byte-okra a (K + 6) szam ,.ket fele" (LSB. MSB*) kerul 
(I. 320-as sor). A (K + 6) AND255 kifejezes egyenerteku a (K + 6)- 
256 # INT (K+6)/256) kifejezessel. de rovidebb. A (K + 6)/256-nak 
automatikusan az egesz reszet fogja kiszamftani a POKE utasftas. 

b) A sorszam. Ezt a 330-as sorban frjuk be; mivel A <256, a sorszam 
masodik byte-ja 0. (A 128 es 250 szamokb6l. mar gyanus lehetett, 
hogy a sorszamokert az A valtoz6 felel6s.) 

c) A sor maga egyetlen byte-b6l all. ez egy alapszot k6dol. Eppen erre 
voltunk ki'vancsiak. 



A szerkeszto azert van. 



hogy a Zap olyan legyen. 



mint a mi lye nek az olvasoi! 



Slk MITistECHNIKII M ( U ( « If I I 9 14 M«j 



d) A 0. Listazaskor ez jelzi a gepnek a sor veget. (Helyesbitenem 
kell a marc. 1-i BIT-LET-ben megjelenteket; a NEW LINE k6dja" 
1 3. es csak igen tavoli logikai kapcsolatban all a sor veg6n tarolt 0-val.) 
Ez ut6bbi [c) es d)] ket szamot a 340-es sorban tesszuk a mem6riaba. 
A 360-as sorban befr6d6 k6t 0 ismet pointer; ez jelzi a program veget 
(ugyams biztosan nem a kovetkezo" sor elejere mutat). 
A BASIC aiapszavakkal kapcsolatban hSrom „rendellenesse- 
get" tapasztalhatunk (szivesen veszem a tovabbi eszrevSteleket) : 

1. A RE parancs (atszamozas) nem szerepel a listaban, tehat nin i 
koztes k6dja. ,# ' (A ..bekapcsolas utani" BASIC nem is ismeri.) 

2. Ha felulvessz<5t (') hasznalunk REM helyett. a gep harom byte-ot 
tarol: 58. 147. 251; ezek a ; a REM k6djai es a 251. amely mar nem 
k6dol alapsz6t. A ; az el6z6 utasftast6l valasztja el a '-t. a 251 pedig 
azt jelzi. hogy nem igazi REM-r<5l van sz6. (Ez a : szukseges, ha meg- 
gondoljuk. hogy a felulvesszS ele nem kell kifrni. a REM ele kotelezfl- 
100 PRINT X' MEGJ. 

110 PRINT X ; REM MEGJ. ) 

3. A 149-es k6dnal a LSE sz6t talaljuk. Az ELSE ugyanis ket byte-ot 
hasznal fol; 58. 149 azaz: LSE. A : szinten az el6z6 utasitast6l val6 
elvalasztasra szolgal: pi. 

120 IF A < 1 THEN PRINT A ELSE 60 

eseten a PRINT A-t hatarolja. hiszen az ELSE elfitt nem kotelezo* a ; 
alkalmazasa Kisdi BSMot 



HOZZASZOLAS 

Szeretn6nk n6h£ny sorral kiegesziteni Balogh Gyorgyi cikke"t. A ko- 
vetkezo kis programmal ve'gigne'zhetjuk, hogy melyik utasha'snak mi 
a kddja: 
W 70=" " 
20 INPUT I 
30 POKE 17137.1 
40 LIST 

Mi is fgy neztuk meg. 4s az Igy k^szult t^bl^zatot el is kuldtuk. Ezek- 
kel az ismeretekkel egy programot akkor is vissza lehet hozni. ha m4r 
beutotte'k a NEW-t. Ugyanis a HT a NEW parancsra nem a sorokat 
tori/, hanem csak a kovetkezd sorra mutatd pointereket nulla'zza. Te- 
Mt ha a pointereket ujrafrjuk. akkor a program ujra indlthatd. de csak 
egyszer. hogy ez mie'rt van. arra mind a ma/ napig nem tudunk r£- 
jonni. 

Kovacs Tarn as 6s Weisz Tarn as 

a Kolcsey Ferenc GimnSzium III. osztAlyos tanuldi 

Tabiazatukat azirt nem kozoljuk. men a BIT-LET 4prtl/s/ szamSban 
egy hasonld m£r megjelent. A kis program viszont egyes esetekbcn 
pi: 149. ill. 251-255. meglepo mddon mukodik. Olvasdinknak ezt is 
ajdnl/uk kiprdba'/a'sra. - A Szerk. 



!Ji??J MSB: Less Significant Byte es More Significant Byte (angol) ; eqyketbyte-os 
(16 bites) sz3m ket 8 bites reszet jelenti. 

Pontosabban: a NEW LINE karakterkddja 13 A kifog4so!« mondat tobb olvasdnk- 
nak nem tetszett - pedig ez is ugyanolyan allftas volt, mint az, hogy a = «el k6dia 
programtarottskor 213 (karakterk6dja kozismerten 61). - A szerk 
^Koztes k6d: az alapsz6kat k6dol6 sz4m (a HT-n 128 es 250 kozotti. egybye-tos 




liELEKTRONIKAl 
mArkabolt 



BP V, MUZEUM krt.11. 



MIKROELEKTRONIKA: 
A J0v5 A JELENBEN. 

f6lvezet6k, 
integrAlt AramkOrOk, 

MIKROPROCESSZOROK 
ES CSATLAKOZOlK. 

SZAKTAM ACS AD AS CSOMAOKULOO SZCXjGAi AT 





Az SZKI professzionalis szem6lyi szamlt6g6- 
peire kidolgozott PERDATIN program adat- 
beviv<5, adat-visszakeres6, adatkarbantart6 
rendszer. 

FELHASZNALASI lEHETOSGGEK 

A program altalanos c6lu. Ennek megfelel<5en 
a legkulonboz<5bb teruleteken lehet hasznal- 
ni, tehat mindenutt, ahol nagyobb mennyis6- 
gu adat kezel6s6re van sziiks6g. J6I hasznal- 
hat6 pi.. 

• nyilvantart&sok adatainak kezel6s6hez (fel- 
vitel. Iek6rdez6s, m6dosi'tas), 

• egyszerubb szami'tasi feladatok elv6gz6s6- 
hez ujonnan bevitt 6s mar I6tez6 file-ban lev<5 
adatok felhasznalasaval. 

A program el<5nye. hogy 

• az adatbevitel soran szamos ellenfirzesi le- 
het6seg van, 

• a PERDATIN-nal letrehozott adatfile-t mas 
programokkal is fel lehet dolgozni, 

• gyorsan megtanulhato 6s konnyen kezel- 
het<5. 

AltalAnos jellemzOk 

1. Valtozatos adatbeviteli formatumokat ke- 
zel. A formatum tulajdonk6ppen egy ,.ur- 
lap", amely hcitt6rszdvegeket 6s alahuzasokat 
tartalmaz. Az alahuzasokkal jeloljuk ki az 
adatmezGk m6ret6t 6s hely6t. A formatum 
m6rete tag hatarok kdzott valtoztathat6. 
A formatummal meghatarozzuk a rekordok 
szerkezet6t. a mez<5k tulajdonsagait, az adat- 
bevitel kovetelm6nyeit (ellen<5rz6sek) 6s a 
rekord megjelen6s6nek m6djat. 

2. Adatbevitelre sokf6le mez0ellen<3rz6s de- 
finialhat6, amelyek a rekordra. a mez6 eg6- 
sz6re vagy a mez<5kben Iev6 egyes karakte- 
rekre vonatkozhat. fgy az adatbevitel soran a 
rendszer csak a korrekt adatokat fogadja el, 
ezaltal az adatok megbi'zhat6saga nagyon jo. 
Az adatbevitel. ill. a mddositas soran az adat- 
file-t a formatumfile-nak megfelel6en toltjuk 
fel. A PERDATIN valtozo-rekordhosszusagu 
ASCII k6du file-okat kezel. A file v6g6t a 
standard file-v6ge jel (hexadecimalis 1A 
6rt6k). az egyes rekordokat kocsi vissza. sor- 
emeles (hexadecimalis DA) karaktersorozat 
zarja le. Az egyes adatmez6ket az adatfile- 
ban a , vesszflkarakter valasztja el egymast6l. 

3. Az adatok Iek6rdez6se kulcs szerint. ill. 
adat szerint Iehets6ges. A kulcs speciahs 
adat. amely szerint az adatfile valamely re- 
kordja kozvetlenul e!6rhet<5. Ha egy rekordon 
belul tobb kulcsmez6 is lehet, akkor ezeket a 
kulcsokat egy kulccsa fuzi ossze a program. 
Az adatfile-ban. ill. a kulcsfile-ban az 6ppen 
aktuaTis helyt6l lehet el<5re-hatra mozogni. 

4. Uj adatok bevitele. mar bent lev<3 adatok 
m6dosftasa, torl6se a Iek6rdez6shez hason- 
I6an Iehets6ges. 

5. Gyors az adatbevitel. amelynek a kezel<5 
g6pel6si sebess6c J j szab hatart. A hiba azon- 
nal javfthat6. 



6. Lehet(5s6g van az adatbevitel tovSbbi 
gyorsltasara: az adatokat ellen6rz6s n6lkul 
munkafile-ba taroljuk, 6s az adatellen(5rz6s 
egy k6s<5bbi fazisban tort6nik. 

7. A k6perny<5n megjelen<5. ill. megjelemthet<5 
kieg6szft<5 informaciokkal segfti a felhaszn£- 
I6t a rendszer kezel6s6ben. 

A PERDATIN PROGRAM RENDSZER 
UZEMMODJA 

• Formatum-gener£las. m6dosit6s (F) 

• Adatbevitel (E) 

• Verifikacio (V) 

• Lek6rdez6s (Q): 

kulcs szennti Iek6rdez6s 
adat szerinti visszakeres6s 
kulcs szerinti visszakeres6s 
rekord torl6se 
rekord mbdosftasa 

• Indexfile-karbantartas (U) 

Az egyes iizemm6dok kozotti lehetseges 
atmenetek a kovetkezdk: 




Az abra egy adott formatumra vonatkoz6 
fontosabb uzemm6dv6ltoz£sokat tartalmaz- 
za. Lathat6, hogy tetsz<5leges szamu forma- 
tum kezelhet<5 a rendszerb6l va!6 kil6p6s 
nelkul. 

AZ EGYES UZEMMODOK 

Formatum-generalas fazisai 

• Az urlap l6trehozasa. a hatt6rszoveg 6s a 
mez<5k hossz6nak meghatarozasa. 

• A mez(5k, kulcsmezfik kijelol6se (a ROLL 
billentyu egyszeri, ill. k6tszeri lenyomasaval) 

• A formatum l6trehozasakor Iehet<5s6g van 
egyes mez6k kiemelt megjelenft6s6re: pi. ala- 
huzassal, pozitfv-. villogti-. f6nyes, ill. leta- 
kart keppel. 



• Mez<3attributumok megadasa, mez6defini£- 
las. 

A mez<5kijelol6s sorrendj6ben a rendszer v6- 
gighalad a mez6kon 6s a kulcsmez<5kon. 
A rendszer altal feltett k6rd6sre adott kulon- 
boz6 valaszokkal lehet a mez<5kre kul6nboz<5 
felt6teleket meghatarozni. 

A fontosabb lehetosegek: 

• mez6sorszam, kulcssorszam megvaltozta- 
tasa 

• kulcsok egyedis6g6nek el<5fr^sa 

• verifikalasi, ill. szamltasi sorsz6m megadasa 

• a szamftas tlpusanak meghatarozasa 
aritmetikai kifejez6s 
stringkifejez6s 

• feltolt6. III. Iebeg6 karakter megadasa 

• verifikaci6 el6frasa 6s tfpusa: 
6sszeolvas6s 

ujrag6pel6s 
lista 

• Iistaverifikaci6 elfifrasa 6s a 
Iistaverifikaci6s file neve 

• intervallumellen6rz6s elGi'rasa 6s a mini- 
mum, ill. a maximum6rt6kek meghatarozasa 

• karakterenk6nti ellen6rz6s el<5lrasa 6s a be- 
viteli 6s tartalommaszk megadasa. 

Egy adott formatumot a formatumrol 
kiirasra kerulo informacibkat 6s a bevitt 
adatokat a kovetkezdkben mutatjuk be. 

MEZOSORSZAMOK 



N«v : 1 

Szul . h • 1 y x 2 

Beoszta*: 3 

Intezetbe 1*p»« id»je: d-_5-_^ 

Fizetes: 2 

A PERDATIN a mez<5k kijelolesenek sorrend- 
j6ben a mez(5khoz egy szamot rendel. ez a 
mez6sorszam. Ebben a sorrendben lehet a 
formatumba az adatokat bevinni. 

ELL. SZAMJ , MIN 



Szul .h»l y : 
Beotztis: _ 



Int»z»tb» ltp»» id»j»i 12QQ-Q1-QLL 
Fiztttsi 

Az egyes mezfikhoz rendelt intervallum-ellen- 
6rz6s minimum6rt6kei fr6dnak ki, mag6ban 
a mez6ben. 



SZAMITASTECHNIKAi M I lit KLE T 1 8 84 MAJUS 





Sx.ki<>S«:il. 



proper 8 



Felvilagosftast ad: 

ScM. 
Vev6szo!galat : 
1011 Budapest 
Iskola utca 10. 
Telef onszam : 260-000 
Telexszam : 22-4590 



ELL. S2AMJ 



MAX 



ME20 TULAJD0NSAG0K MEGHAT : 



Szu I . h e ) y : 



Beoszta*: 

Intezetbe Itpts Ideje: 1284-12-21 
F i z e t e * : 

Az egyes mez<5khoz rendelt intervallum- 
ellen<5rz6s maximum6rt6kei frodnak ki. maga- 
ban a mezfiben. A hdnapra maximum 12-<5t, 
a napokra maximum 31 -et lehet bevinni. 



Q»kot»lezo 
C»e 1 1 • n . sz j 

J^j obbr a ig. 
UJ=szerk tar . 
0=oper be v . 
R=i nt | 11 



MSZ 


HSZ 


SOR 


0S2 


KCS 


E=sz .maszk 


LEBEGO 


. MEZO SZAM SSZAM . 


001 


035 


000 


005 


001 


. Q 


E 






002 


028 


002 


012 






E 






003 


025 


004 


010 












004 


004 


006 


023 




. 0 


RE 






005 


002 


006 


028 




. Q 


RE 






006 


002 


006 


031 




. 0 


RE 






00? 


006 


008 


00? 




. Q J 


E 


. P 





* SZARMAZTATOTT # 
LISTA SZAM ####**ELLENORZES»*«»»» 



INDEX REK 



SS2AM 



LISTA ELLEN 
FILE NEV 



BEVITEL ELL. MASZK 



Nev:. 



Sz u 1 . he 1 y : 

Beosztas: 

Intezetbe Upes ideje: 
Fizetes: 

A mezSkre e!6irt beviteli maszkkarakterek 

(ahol el<5frtunk ilyet). PI. az 

X a pozfci6 tartalma automatikusan az 

e!6z6 rekordbeli pozici6tartalommal lesz azo- 

nos. 

Y ua., mint az X, de az operator a mez<5pozi- 

ci6n lev<5 6rt6ket feluh'rhatja. 

! a pozfcib nem maradhat uresen, kotelez6 

kitolteni. 



TARTALOM ELL. MASZK 



Beosz tas : 



Intezetbe lepes idtje: 2222-22-22 
F i z e t « s : 222222 

A mez<5khoz rendelt tartalommaszk-karakte- 
rek (ahol el<5frtuk): 

D a mez6re betukaraktert 6s szbkozt lehet 

bevinni. kisbetuk nagyra valtoznak. 

d a mez<5re betukaraktert 6s sz6kozt lehet 

bevinni. 

9 a mez6re szamjegyeket (0-9) lehet be- 
vinni. 



SZAMITASTECHNIRAI MEUEKLET- 1984 MAJUS 



A>Nev iFekete E1ek 
Szu 1 . he 1 y : Pec« 
Beosztas: osz tal yveze to 
Intezetbe lepes ideje: 1962-09-01 
Fizetes: 7100 

Kitoltott formatum 



type bmev.dta 

Ki ss gabor .Budapest ,progr *mo:o , 76, 12,01 ,4600 

Nag* t*ndor ,Mi *kol c .materr.at i kuf , 66 , 09 , 08 , 5000 

Jozsa e.a.Bp , takar i to, 78, 12,23,5000 

'-'or oft p if oiK»,Z*l »»g»ri:*g,g»p iro,54, J 1 ,22, 4000 

Fekete El ek ,Pec»,o«zta1 yv#z*to, 62, 09, 01 ,7100 

Feher Mar t* ,Kenez 1 o , gep i r o , 62 , 1 2 , 1 2 , 4200 

Nemes Gabor ,Imola,*uto,71 ,01 ,01 ,4900 

Men* * i T i bor , Rakamaz ,tud.munkatar«,78,01 ,02, 4800 

Cftor i Katal » n ,Meg> a«zo , pr og .ma t . ,78,0^,01 ,4700 

Menest , Budape* t , * i z i ku* , 78 , 09 , 0 1 ,4700 

Sol tesz • telka,M i *kol c , tanar ,78,09,01 ,4600 

A formatummal bevitt adatfile tartalma es 
szerkezete. 

Adatbevitel 

Adatbevitel eseten a rendszer a mez<5sorszam 
6s a kulcssorszam szerint novekvo" sorrend- 
ben vegighalad a mez<5kon. 6s a mez<5defim- 
ci6ban megadott felt6teleknek megfelel(5en 
Iehet<5s6gunk van az adatfile feltoltesere. Ha 
verifik3ci6val visszuk be a adatokat. akkor 
azok. az ellen<5rz6sek elvegzese utan rogton 
az adatfile-ba kerulnek, ha verrfikacio n6lkul. 
akkor el<5szor egy adatbeviteli munkafile-ba. 

Verifikaci6 

Abban az esetben szukseges. ha az ellen<5rz6s 
nem az adatbevitellel egyidejuleg tort6nik, 
hanem ut6lag. Az adott formatumhoz tartoz6 
adatbeviteli munkafile feldolgozasa. az ellen- 
<5rz6sek elv6c)z6se. Ebben az uzemmbdban 
kerulnek at az adatok a formatumhoz tartoz6 
adatfile-ba. 



Lek6rdez6s 

• Kulcs szerinti lekerdezes: a keresett 
kulcshoz tartozti adatrekord tartalmat kifrja 
a kepernyfire. 

• Kulcs szerinti visszakereses: az index- 
file soron kovetkez<5 kulcsSt el<5veszi az 
indexfile-b6l. a hozza tartoz6 adatot pedig 
azadatfile-bblkifrjaa k6perny<5re. Ezut£n az 
egyes adatmezflkon vegighaladva beirhat- 
juk, hogy milyen adattartalmu rekordokat 
keresunk. A keresest kulcssorszam szerint 
vegzi el<5re vagy hatra. 

• Adat szerinti visszakereses : ez ugyanaz. 
mint a kulcs szerinti visszakereses, csak az 
adatfile 6ppen aktualis rekordjat6l elfire 6s 
hatra v6gzi a keresest. 

• Rekord torlese: az adatfile megadott kul- 
csu rekordjanak torlese. 

• Az adatfile valamely rekordjanak mo- 
dositasa: az adatfile valamely letez<5 re- 
kordjanak m6dosi't^sa 6s visszairasa az 
eredeti hely6re. 

Indexfile-karbantartas 

Az indexfile aktualizalasa 

• uj kulcsok beepft6se 

• a torolt rekordok kulcsainak torlese az in- 
dexfile-b6l 

• kulcsok sorba rendez6se. 

HARDVER-, ILL. SZOFTVER- 
KORNYEZET 

A PERDATIN hasznalatahoz szukseges hard- 
ver konfiguraci6: 

• SZKI M08X. PROPER-8 vagy PROPER- 
16/A professzion^lis szem6lyi sz^mft6g6p, 
alapkiepitettsegben 

• 1 vagy 2 Iemezmeghajt6 egys6g lemez- 
ti'pust6l fuggfien 

• MP80. C-ITOH 8510 A. vagy MT-120 ti- 
pusu nyomtat6 

• Az M08X-en 6s a PROPER-8-on a 
PROPOS-8 operaci6s rendszer. a PRO- 
PER-16-on a PROPOS-16 operaci6s 
rendszer felugyelete alatt mukodtethet<5. 



(5) 




Kedves BIT-LET! 

Tobb k6rd6semre szeretnek valaszt kapni. Az els6, hogy 
miert csak ne'gyhetenkent jelenik meg a BIT-LET? J6 lenne. 
ha gyakoribba' v&lna, mart az igeny megvan r6, sokan va- 
gyunk, akik szfvesen olvassuk, s ofvasnAnk gyakrabban is. 
Tudjuk, hogy a szAmitdg^pek magyarorszagi arai nam teszik 
lehetdve', hogy minden diaknak otthon legyen szam/tdg^pe. 
Eppen ezert indult be az iskolaszamitdgdp-program. Tobb 
szaz, sdt tobb ezer gepet osztottak sz6t a kdze'piskofakban. 
Sajnos, nagyon neh4z a gepekhez hozzajutni, he'tkdzben a 
g6ptermek allanddan zsufoltak. Ezzel szemben szombaton 
6s vasarnap a gepeket nem hasznalja senki, pedig a diakok 
nagy r6sze csak akkor 6rne r£ leulni a szamitdgephez. Ezeket 
a h6tv6gi foglalkoz&sokat kellene megvalositani, hogy csdk- 
kenjen a gepek kdruli feszultseg. 

Vegul egy szemelyes keres. Nem nagyon ismerem a COM- 
MODORE VC 20- a st, de van lehetdsegem hozzajutni. A 
grafikus lehetdsegeit nem tudom kihasznalni (pi. hogyan 
kell egy pontot kivilagitani a k&pernydn ?), ezenkivul nem 
ismerem a kuldnbdzo memdriaclmeket, a gepkdnyv ezekrdl 
szinte semmit nem ir. 

Papp Zoltan 

masodikos gimnazista, Bp. 1118, Somloi ut 20/b 

Koszonjuk, hogy szfvesen latna benniinket gyakrabban is az 
ujsagosoknal. Sajnos azonban lapunk nem kerulhet annyiba, 
hogy 6nfenntart6 legyen. Eze>t nem jelenhet meg gyakrab- 
ban. Amit az iskolai gepekrol ir, azzal csak egyeterthetunk. 
A VC 20-szal kapcsolatos kerdeseit azert is jelentettuk meg, 
mert lapunknak nem all szandek^ban ezzel a geppel foglal- 
kozni, de bizonyara kap majd levelet valamelyik VC 20-hoz 
erto olvasonktol. (Egyebkent a grafikus lehetosegekrol es a 
memoriaterkeprol a VC 20 Programmers Reference Guide c. 
konyv reszletesen fr. Ezt probalja beszerezni.) 



Tiszte/t Szerkesztoseg / 

A BIT-LET 1983. oktober 1-i szamaban a ZX81 szemelyi 
sz&mttdge'p minositese'ben a ..periferiak" reszben azt 
Irj6k, hogy a ..ZX81 konnyen bdvithetd 76, ill. 64 Kbyte- 
ra". Hasonldke'ppen a 21. oldal aljan kozolt tablazat 3. sord- 
ban: bovites (RAM) Iehet6segk6nt is a 64 Kbyte-ot jeld/ik 
meg. VMIalatunk vasaro/t egy ZX81 szamitog6pet 32 KB 
RAM- mat, azonban a programozaskor deru/t ki, hogy csak 
16 KB veheto igenybe. 

Kerem, sziveskedjenek tajekoztatast adni r^szemre. hogy 
mi/yen modon lehet a ZX81-et nagyobb memoriabovitessel 
hasznalni: lehet- e a kereskedelmi forga/omban (Bizomanyi 
Aruhaz) vAsarolhato, a szam/togephez csat/akoztato RAM- 
okkal bo v it est elerni vagy special is RAM-gya'rtma'ny szuk- 
s6ges? 

Va/da Jozsef Pecs, Pf. 160 Bdrgyar 

Remeljuk, hogy ZX81 gepiikhoz ahhoz valo 32 KB-os RAM- 
ot kaptak. Ugy latszik, a hozza jaro hasznalati utasltas el- 
maradt... A legfontosabb tudnivalok : 

1. A RAM csakis kikapcsolt alapgepre csatlakoztathato. 
Levenni, sot megigazltani is csak akkor szabad, ha az alap- 
gepbol kihuztuk a tapegyseg (9 V) csatlakozojat ! 

2. Varjak meg a [K] kursor megjeleneset, majd POKE 16389- 
192 

NEW 

3. Ismet varjak meg a [K] megjeleneset. Most mar a nagyobb 
memoriateruletet is megtalalja a BASIC. POKE, ill. PEEK 
szamara a fenti ket utasitas nelkul is elerheto a" bovites. 

Ennek ellenorzesere adunk egy kis programot: 

10 LET K = 1024 

20 FOR I = 16 TO 63 

30 POKE l*K+123, I 

40 NEXT I 

50 FOR I = 16 TO 63 

60 PRINT LK + 123; " ": PEEK (123 + UK) 

70 NEXT I 



Mindketten rendelkezunk szeme*lyi szamitog6ppel. A gepeink 
sajnos csak 16 Kbyte-osak. eze*rt szeretn6nk48 K-ra bdvfteni. 
Az 6TLET BIT- LET rovataban eddig m6r sok hasznos do/got 
o/vastunk, s 4ppen eze'rt fordulunk Onokhoz seglts6g6rt. 
Szeretne'nk megkdrni 6 no ket, hogy segitsenek az alabbi prob- 
le^mankban amennyiben errb van Iehetds6guk. 

1. Szeretne'nk tudni. hogy a 48 K-ra valo bovitGshez a RAM-ok 
foglalatba helyez6s6n kfvul szukseges-e mas hardver 6t- 
alakltAsa. 

2. Interface aramkdroket szeretnenk tervezni a g6phez, ho^y 
egymas kozott telefonvonalon tudjunk kommunikalni. Ehhez 
szukse'gunk lenne a ZX Spectrum gep kapcsolasi rajzAra. 
K6rjuk 6 no ket, hogy amennyiben rendelkeznek kapcsolasi 
rajzzal, vagy ismernek va/amilyen beszerzesi lehetoseget, 
akkor sziveskedjenek eljuttatni hozzank. 

3. A fenti problemank megoldasahoz szukseges lenne mdg az 
I/O port ok ci metre is a gepnel, sajnos ez a g6pkonyvben nem 
ta la I hat 6 meg, amennyiben va/amilyen forrbsmunkitt ismer-. 
nek, ugy k6rjuk, hogy a clmet, vagy ha megvan, akkor az I/O 
cimeket sziveskedjenek kozo/ni. 

Rozgonyi Andra's, Maty as Zsigmond BMTU Kazincbarcikai Ue. 
3701 Kazincbarcika Pf. 147. 

1. Ez attol fiigg, melyik szeriahoz van szerencsenk. Van olyan 
kiadas, amelyikben a 8 db RAM es a 3 kapcsolo IC foglalata 
mar eleve benne van. 

3. Az I/O portok cimei az eredeti Spectrum kezikonyv 23. 
fejezeteben (159-160. old.) talalhatok: 
254: MIC EAR es a keret szme 
251 : printer (IN es OUT) 

247, 239: egyeb gyari bovitesek (MICRODRIVE?) 
egyebkent meglehetdsen szabadon hasznalhatjuk. A periferia- 
clmek tervezesekor gondoljunk arra is, hogy pi. a printer nem 
vizsgal minden byte-ot! 

Ami a masodik kerdeset, kereset illeti, sajnos nekunk nines 
Spectrum kapcsolasi rajzunk, de ismerve olvasoinkat, rovide- 
sen kuldenek Onnek egyet es talan nekunk is! 



Mezo Gyula olvasonk katonaidejet tolti. Tobbek kozt ezt 
irja : 

...Kardcsony e/dtt kaptam egy Texas Tl 99/4A szamitog&pet. 
Gondolhatjak, mennyire drultem neki. Oromdmet azonban 
befelhozte egy-ket t6ny. Az egyik fd baj: a gephez csapni- 
va/6 dokumentacidt adtak. Azok az utas/tasok, amit a doku- 
mentacioban elmondanak , csak alapok. in eddig TRS80 6s 
ABC80 BASIC-ben programoztam. Ez egy kicsit hibas dia- 
lektusu BASIC. Itthon en semmilyen dokumentaciohoz nem 
tudok hozzajutni. Ismeroseimnek sines i/yen szamitogdpe. 
Eze'rt k6rn6m a maguk segitseget, hogy akar ango/ul vagy 
magyarul, de valamilyen nyelvu teljes dokumentacidt sze- 
rezzenek. Termeszetesen az arat megfizetndm. Tudom, egy 
kicsit b/od kerdes, de mas uton aligha tudok hozzajutni. 
A masik problemam, hogy mivel edesanyam, aki vette, nem 
$rt hozza, nem tudta, hogy ehhez m6g egy speciafis ,,kabelt" 
kell venni ahhoz, hogy kazettas mag nova I osszekothessem, 
mivel a geppel nem adtak, igy ez sines. Igy azt an, ha maguk 
valahonnan tudnanak ilyet szerezni, akkor nagy orommel 6s 
szivesen megvennem. Elore is kdszdnettel : Mezd Gyula 

Sajnos szerkesztosegunk nem vallalkczik ilyen keresek telje- 
sftesere, de eddigi tapasztalataink alapjan bfzhat olvasoink 
segitsegeben. 



A 94. szamukban megjelent ,,Sorvezeto" 11.1 feladatanak 
megoldasahoz szeretnek hozzaszdlni. Szerintem nincsen 
szukseg az „X" t£r felhasznalasara. mert a 32. sort igy is 
lehetne irni: 

Megjelent: 32 X = FI+FE : FE = Fl : Fl = X 
Szerintem: 32 Fl = FI+FE : FE = Fl - FE 

Pinkert Andra's 1033 Budapesf, Benedek Elek u. 44. 

Az On altal bekuldott megoldas adat- es programtarolo 
igenye valamivel kevesebb, mint az eredetileg kozolt val- 
tozate. A gepidot ki - ki lemerheti a rendelkezesere alio sza- 
mitogepeken (nagyobb N szam eseten relative pontosabb 
a meres). Armg mindegyik valtozo egesz tipusu, nem lehet 
a szamft£si eredmenyekben elteres. Valos tipusu valtozok 
eseteben azonban mar mas szamokhoz vezethet ez az el- 
ja>£s (termeszetesen csak nagy N ertekekre !), az FE = Fl - FE 
muveletbol szarmazo kerekitesi hibak tovabbgyuruzese 
miatt. 



SZAMITASTECHNIKAI ME LLEKLET - 1984 MIJUS 



Koi#f»tlf A7rt Q7AmiinL Junius 26-an jelemk meg. de addig is 
r\UVeiHWO SZamUnK minden heten az Otletben szamitastechnika 



I ■ ■ I 

*■ * 



I ■ ■ * 
■ ■ ■ ■ 

I * ■ ■ 




Megjegyzesek a Felgep nyero 
6. feladatahoz 

A feladatra 110 megoldas erkezett, ezek 
kozul 69 volt lenyegeben helyes (9-11 
pont). Termeszetesen a megold6k sok- 
kal szebb elhelyezeseket talaltak az alta- 
lunk kozoltnel. Most ezek koziil mutatunk 
be nehcinyat: 




2. k6rdes (belvszAmtan) 
COMPUTER. 
COMPUTER 
COMP 
CO 

+ COMPUTER 
M ICROTER 

3. k6rd6s 

Kinek van nyer<3 strat^giaja? 

Kezd<5 - masodik (megfeleld ald'huzandd) 

Mi a nyer6 strat£gia i^nyege: 

J-&PtJl { HOG* [/eiZt'TSBJ! 



S/*»rkes/t6s6gur\K ime 01 LET Budapest 1986 S/erkes/rfi Angyal 

fordeld Domokos imre S/ak/ektor Hakd Andr,h Hfrrovar ZAk Gyorcjy Vallate : PogAny Gyorgy